90 ezer ragadozóhalat engedtek a Balatonba
A ragadozóhalak, főleg csukák megváltoztatják a Balaton ökoszisztémáját.
Áprilisban megkezdődött az idei csukatelepítési program, számolt be róla a Balatonica. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. először április 4-én helyezett ki 671 kilogramm egynyaras csukát a keleti medence északi partján, többek között Csopak, Alsóörs, Balatonalmádi és Balatonfűzfő térségében. A ragadozóhalak telepítésében a helyi horgászok is részt vettek.
Most, a hónap közepén újabb jelentős állomásához érkezett a haltelepítési program: 90 ezer darab előnevelt csukát helyeztek ki a Balaton vízrendszerének különböző pontjain. A legtöbb hal – 54 ezer példány – a Kis-Balatonban talált új otthonra. A Keleti-Bozót-csatornába 16 ezer, a Nyugati-övcsatornába pedig 20 ezer csukát engedtek a szakemberek.
A csukatelepítés
A telepítés nem mindennapi látványosság. Az Irmapusztai tógazdaságban gyűjtött halakat vízzel töltött, oxigénnel dúsított zsákokban szállították a helyszínekre, ahol szakszerűen engedték őket a természetes élőhelyükre. A szakemberek már a következő héten újabb szállítmányra készülnek: ezúttal a Buzsáki tógazdaságból tervezik a halak kiszűrését és kihelyezését.
A cél nem csak az, hogy több legyen a fogható ragadozóhal a horgászoknak. A Balaton és vízrendszereinek ökológiai egyensúlya is nagyban függ a csukákhoz hasonló fajoktól, amelyek segítenek kordában tartani az apróbb halfajokat és fenntartani a természetes táplálékláncot.
Hogyan pótolják a Balaton ragadozóhal-állományát?
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek évente 250 ezer csukát kell a Balatonba telepítenie, a Kis-Balatonba pedig 100 ezer ragadozó halat, előnevelt csukát és süllőt vegyesen raknak ki. A csukákat mesterségesen szaporítják a buzsáki ciframalmi tavaknál, írja a likebalaton.hu. Az anyahalakat lefejik, ezt követően nagy tálakban a haltejet és az ikrát összekeverik. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. dolgozói így próbálják a ragadozóhal-állományt bővíteni.
„A megtermékenyítés után a keltetőházban két hétig inkubálódik az ikra Zuger üvegekben” – mutatta a mesterséges szaporítás fázisait Fodor Ferenc haltermelési igazgató a Halazinnak. Ezután planktonban gazdag előnevelő tavakba teszik át a kishalakat. Itt nagyon fontos, hogy sok táplálékuk legyen. Nagyon falánkak, és amint elfogy a plankton, kannibál módjára felfalják egymást. A 4-5 centis halakat oxigénzsákba teszik április közepén, és a horgászok segítségével a befolyókba, kikötőkbe és motorcsónakkal a Balaton nád előtti területére viszik.
„A mesterséges szaporítással szabályozott körülmények között kiszámíthatóbbá válik a halak felnevelése, az állomány bővítése, de Irmapusztán természetes ívatással is szaporítunk, a párokat vízzel elárasztott füves tavakba helyezzük ki” – mondta el Fodor Ferenc.
Évről évre azt tapasztalják, hogy az előnevelt méretű csukák jól megmaradnak a Balatonban, és biztosítják a helyi állomány fennmaradását, pótlását. Fodor Ferenc elmondta: a csuka után megkezdődik a következő hetekben a balin, compó, kősüllő, ponty és harcsa szaporítása.
Ez is érdekelhet:
