3D-s animáció mutatja be a Colosseum hihetlen mechanikai vívmányait

A legtöbb turista, és a legnépszerűbb utazási magazinok is – természetesen nem véletlenül – a Colosseumot helyezik a Rómában kötelező látnivalók listájának élére.

Még azok is, akik nem lelkesednek különösebben az ókori római civilizáció iránt, ha belépnek az egykori aréna – a latin harena szóból, amely a harcban kiontott vér felszívására szolgáló homokra utal – területére, a képzeletüket megtöltik a gladiátorok, oroszlánok, a pálya szélén ülő szenátorok és a mögöttük üvöltő tömegek képei.

Azonban könnyen előfordulhat, hogy a fejünkben néhány olyan részlet is lemarad a lenyűgöző épületről, amelyeket a modern építészettel asszociálunk. A Colosseum ugyanis a mérnöki megoldások csúcsa volt a maga idejében, olyan rendszerekkel, mint a csapóajtók, valamint az alagutak és liftek földalatti rendszere. És ha ez nem lenne elég, a híres amfiteátrum még tengeri csatáknak is otthont adott.

A versenyzők, legyenek emberek vagy állatok, a Colosseum padlóján keresztül léptek be a színpadra. Néhány évvel ezelőtt pedig bejelentették, hogy az ilyen eseményeket lehetővé tevő, gépesített padlót 2023-ig újjáépítik, ám ez a projekt úgy tűnik, még nem haladt előre, számolt be az Open Culture.

A Colosseum belső tere. Fotó: Mayer Jácint

De csak a leginkább elkötelezettek tudják, hogyan is működött pontosan, amit ez a videó világosan elmagyaráz szavakkal és 3D-s renderekkel egyaránt, visszaállítva nemcsak magának az épületnek, hanem a közvetlen városi környezetének régen elveszett elemeit is. Vegyük például a velariumot, egy jelen esetben óriási, behúzható napellenzőt, amely „hosszú szövetszalagokból állt, amelyeket dobok köré tekertek, fakeretre szereltek, és 240 árbocra erősítettek az amfiteátrum felső párkánya mentén lévő foglalatokban”.

Mivel a 240 szalag mindegyikét külön csörlő működtette, legalább ugyanennyi emberi kezelőt igényelt a gyors ki- és behúzáshoz, talán nagyobb sebességgel, mint a mai sportlétesítményekbe beépített egyes behúzható tetők működése. A velárium nem „csupán egy mérnöki bravúr, hanem lényegében a modern stadiontervezés előfutára is volt”, és olyan problémát oldott meg, amely ma már aligha kerüli el a modern turisták figyelmét – különösen azokét, akik egy forró nyári napon látogatnak el a Colosseumba.