Egy város, ami útra kelt: A túlélésért küzdő Kiruna elképesztő története

Létezik egy hely a világon, ahol a lakók nem egyszerűen új házba költöznek – hanem a városuk egészét viszik magukkal. Svédország legészakibb városa, Kiruna példátlan vállalkozásba kezdett: több ezer lakos, templomok, iskolák és teljes városnegyedek kelnek útra, hogy egy biztonságosabb helyen épüljenek újjá.

A várost 1890 körül alapították a bánya közvetlen közelében, elsősorban a kedvező természeti adottságok miatt. A hegyek természetes védelmet biztosítottak az Északi-sarkkör felől érkező zord szelek ellen, miközben a környék gazdag vasérclelőhelyei ideális feltételeket teremtettek a bányászat fellendüléséhez és a település gyors fejlődéséhez.

Kiruna létezését éppen annak köszönheti, ami most elpusztítja: a föld alatt rejtőző hatalmas vasérclelőhelynek. Az elmúlt száz év során gazdasága főleg a bányászatra épült, ám a mélyben kialakított üregek mára meggyengítették a talajt a város alatt. A földfelszínen megjelenő repedéses és süllyedés jelezte, hogy Kiruna jövője veszélyben forog. A választás egyszerű volt: vagy elhagyják a települést, vagy átköltöztetik.

Forrás: Secret Travel Guide / Unsplash

2004-ben született meg a történelmi döntés: Kiruna központját mintegy három kilométerrel keletebbre helyezik át. A projekt nagyságrendje elképesztő. Nemcsak új házakat építenek, hanem számos ikonikus épületet – köztük a híres, fából készült Kiruna templomot – szétbontanak és újra összeraknak az új helyszínen. A helyi történelmet meghatározó köztereket, szobrokat és más emlékeket is gondosan dokumentálják és áthelyezik. Több mint 20 történelmi jelentőségű épületet költöztetnek át egy új belvárosi negyedbe, amelynek befejezését 2035-re tervezik. Egyes épületeket teljes egészében áthelyeznek, míg másokat szétszerelnek és újra felépítenek.

Ám a költözés nem mindenki számára örömünnep. Sokan fájdalommal nézik, ahogy gyerekkoruk utcái, iskolái és kedves helyei eltűnnek a föld színéről. A számi őslakos közösségek, akik évszázadok óta rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak a térségben, különösen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a bányászat és a város áttelepítése hagyományos életformájukat is veszélyezteti. A klímaváltozás miatt a rénszarvasok egyre nehezebben találnak zuzmót, amely a téli időszakban a fő táplálékuk. Emellett a táj feldarabolódása – amit az ipari tevékenység és az áttelepítések okoznak – tovább nehezíti a hagyományos rénszarvastartást.

„Szomorú. Ez a gyerekkorunk, az egész életünk, de mit tehetnénk? A föld mozog alattunk.”
– mondta az egyik helyi lakos.

A feszült helyzet és a költözés kényszere ellenére azonban sokan bizakodva tekintenek az előttük álló új kezdetre. A település átépítése nem csupán mérnöki bravúr, hanem társadalmi kísérlet is. A tervezők célja, hogy Kiruna új központja fenntarthatóbb, közösségibb és élhetőbb legyen, mint valaha. A modern urbanisztikai szempontok előtérbe helyezik a gyalogosbarát tereket, a zöldövezeteket és az energiatakarékos építési megoldásokat. Kiruna költözése még évekig eltart, de már most példát mutat a világnak: hogyan lehet egyszerre tiszteletben tartani a múltat, alkalmazkodni a jelen kihívásaihoz, és bátran tekinteni a jövőbe.

Ezeket is érdemes elolvasni:

• Elképesztő helyekre juthatsz el egy balatoni nyaralás árából!
• Magyarország legegyedibb strandja nyílik meg Debrecenben