Hunyadi János zseniális harcmodora – Stratégia a túlerő ellen

Hunyadi új szintre emelte a középkori hadviselés praktikáit – ezzel a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb hadvezérévé vált, aki számos alkalommal sikerrel szállt szembe az Oszmán Birodalom túlerejével.

Hunyadi János pályafutása elején a déli végvárak térségében sajátította el a hadászat alapjait, ahol közvetlen tapasztalatot szerzett a törökök harcmodoráról is. Emellett – feltehetően zsoldosként vagy követként – lehetősége volt megismerni a kor egyik legfejlettebb nyugati hadseregének működését is. Ez a kettős tapasztalat – a keleti és nyugati harcmodor ismerete – olyan gyakorlati tudást adott számára, amely később stratégaként is megkülönböztette kortársaitól.

Mozgékony és sokszínű harcmodor

Egyik legnagyobb erőssége az volt, hogy seregeit mozgékonyan és jól manőverezhetően szervezte meg. A lovasságra épülő taktikája lehetővé tette a gyors átcsoportosításokat és a meglepetésszerű támadásokat. Az 1443–44-es hosszú hadjárat során például a magyar–szerb csapatok gyors mozgásukkal több török helyőrséget is sikeresen megleptek. Bár a hadjárat nem vezetett végső győzelemhez, jelentős katonai tapasztalatokat hozott, és súlyos veszteségeket okozott az oszmán erőknek.

Haderejében magyarok, szerbek, székelyek, kunok, lengyel-német zsoldosok és keresztesek harcoltak együtt, hatékonyan ötvözte a különböző nemzetek harcmodorát. A szerb lovasok gyors portyázásai, a kunok nomád íjászata, az átvett huszita harcmodor és a magyar nehézlovassági rohamokkal rugalmas, sokoldalú hadsereget hozott létre.

Fegyverzet és technikai újítások

Hunyadi nemcsak a fegyvernemek közötti egyensúlyt teremtette meg, hanem a technikai fejlődéssel is lépést tartott. A cseh huszitáktól átvette és továbbfejlesztette a tüzerősített szekérvár-harcmodort. A szekérvárak által biztosított mozgatható védelmi gyűrű mögött íjászok, számszeríjasok, illetve kézi lőfegyverekkel felszerelt katonák foglaltak helyet. Ezek a formációk alkalmasak voltak a hirtelen támadások kivédésére, valamint a rendezett visszavonulás támogatására.
A szekerek fedezékével sűrű tűzfegyveres védelmet építettek: szakállas puskával, számszeríjjal felfegyverzett katonák, nehezebb gyalogosok közösen alkottak gyorsan telepíthető védőrendszert.

‘Hunyadi János hadművészete felülmúlta korát, s olyan hadvezérré vált, aki a túlerő legyőzését művészetté emelte.’

A katonaság védelméről egyszerű, széles tetős vaskalapok, főleg rostély nélküli sisakok, valamint páncélingek, gyűrűs- és lemezes páncélok gondoskodtak, mellettük különböző típusú nagypajzsok egészítették ki a katonák felszerelését.

A Nándorfehérvári stratégia

Miután a törökök Szerbia nagy részét elfoglalták, a szultán Bizánc bevétele után „Magyarország kulcsát”, Nándorfehérvárt vette célba. 1456-ban került sor az ostromra, ahol Hunyadi a század legnagyobb győzelmét aratta. II.Mehmed török szultán közel 70-80 ezres seregével állt szemben 7 ezer várvédő, a Hunyadi vezette 10 ezres sereg és Kapisztrán János által összeverbuvált 30 ezer fős keresztes had.

Az ostrom alatt Hunyadi egyszerre figyelt a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozására, az utánpótlás biztosítására, ellátásra és még a harci morálra is.  A csata hevében Hunyadi már előzőleg friss erőket kért a keresztes táborból, és mikor az erősítés megjelent a törökök hátában, lovasságával rácsapott a vár belső udvarán harcoló janicsárokra.

„A nándorfehérvári diadal 1456-ban Hunyadi János és Kapisztrán János– Forrás: Magyar Nemzeti Galéria.”

Ez a mozzanat jól mutatja Hunyadi előrelátását: nem csak a dúló harcra figyelt, hanem már korábban gondoskodott az ellenség bekerítéséhez szükséges feltételekről. A csata döntőpillanatában, amikor Kapisztrán János keresztény erői hirtelen támadása elvonta a törökök figyelmét, Hunyadi azonnal felismerte a török sereg megingásának pillanatát, és összeszedve a megmaradt nehézlovasságot váratlanul kitört a várból. Az így kialakult kétfrontos harctéren Hunyadi oldalról is támadást indított – ez a taktikai húzás végleg megpecsételte a csata sorsát.

A pápa harangszót rendelt el Hunyadi győzelmének hírére – ez a harang ma is megszólal minden délben. Hunyadi János hadvezéri nagysága mély hazaszeretetében, stratégiai gondolkodásában és abban az elszántságban rejlett, amellyel népét védte. Tettei nemcsak a maga korában, hanem a mai Európa emlékezetében is nyomot hagytak.

Ez is érdekelhet:

• Hihetetlen lelet: felfedezték a Hunyadi család genetikai örökségét!

• 5 brutális középkori valóság, amit a Hunyadi sorozat csak érintett