Áprilisban rekordmennyiségű földrengést észleltek a Kárpát-medencében
Első ránézésre megdöbbentően sok földrengést regisztráltak áprilisban: összesen 141-et a Kárpát-medencében az elmúlt 30 nap során. Jó hír azonban, hogy ezek többsége gyenge volt, csak kevesen érezték őket, és szinte semmiféle kárt nem okoztak. Összességében Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa a rengések szempontjából.
Sok földrengést észleltek a Kárpát-medencében
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai szerint 141 földmozgást jegyeztek fel áprilisban a Kárpát-medencében. Az obszervatórium legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint ezek közül 133 bányarobbantás következményeként jött létre, míg mindössze nyolc volt természetes eredetű földrengés.
A hónap legerősebb és lakosság által is érzékelt földrengése Kübekháza közelében történt, nem messze a magyar–szerb–román hármas határtól. Ez a 3,3-as magnitúdójú rengés 2025. április 12-én reggel 7:09-kor rázta meg a környéket, több településen is érezhető volt. Az áprilisi mesterséges eredetű szeizmikus tevékenység túlnyomó része bányászati tevékenységekhez köthető. Az alábbi térképen megtekinthetők a bányarobbantások és földrengések epicentrumai és erősségi adatai:
Magyarország szeizmológiai szempontból biztonságosnak számít
Magyarországon kevés és általában enyhe földrengések fordulnak elő más európai régiókhoz képest. Az országban évente átlagosan csupán négy-öt olyan földrengést regisztrálnak, amelyek magnitúdója 2,5 és 3,5 között van. Ezeket jellemzően csak az epicentrum közvetlen közelében lehet érezni, és szinte soha nem okoznak károkat. Az erősebb, 5,5–6,0 közötti rengések átlagosan 40–70 évente fordulnak elő.
Ez az alacsony földrengés-aktivitás elsősorban hazánk geológiai és tektonikai adottságainak köszönhető. A Kárpát-medence tektonikáját az Adriai mikrolemez az óramutató járásával ellentétes irányú forgása, valamint az észak-északkeleti irányú elmozdulások befolyásolják. Ennek ellenére a térség – és különösen Magyarország – szeizmicitása mérsékeltnek mondható.
A rengések eloszlása a Kárpát-medencében egyenetlen. Az azt övező hegyvidéki területeken – például a Déli-Alpokban, az Északnyugati Dinári-hegységben és Románia Vrancea-zónájában – jóval aktívabb a szeizmikus tevékenység, mint a Pannon-medence belsejében, ahol Magyarország is fekszik.
Hazánkban a rengések jellemzően „szórtan” jelentkeznek – ami azt jelenti, hogy a földrengések hipocentrumai nem köthetők közvetlenül ismert törésvonalakhoz. Ennek ellenére vannak olyan térségek, ahol gyakrabban fordulnak elő – például Komárom, Eger, Kecskemét és Dunaharaszti környékén. Ráadásul a rengések többsége sekély mélységben – 6 és 15 kilométer között – keletkezik, ami tovább csökkenti azok pusztító hatását.
Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
A legsúlyosabb földrengések Magyarországon
Magyarország történetének legsúlyosabb ilyen katasztrófája 1763. július 28-án történt Komárom közelében, 6,3-as magnitúdóval. Az eddigi utolsó jelentősebb földrengést 1956. január 12-én jegyezték fel Dunaharasztinál. Az esemény kiváltó oka egy mélyben elmozdult dolomitképződmény volt. A földmozgás két halálos áldozatot követelt, 38-an megsérültek, és a 3500 épületből 3144 megsérült.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
