Újraéledő földek Csernobil árnyékában: akár 20 000 hektár is művelhető lehet

Majdnem négy évtizeddel a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után új remény csillant fel: kutatók szerint a Csernobil környéki elhagyott mezőgazdasági területek egy része már biztonságosan újra használatba vehető. Akár 20 000 hektárnyi földterület is visszatérhet a gazdasági körforgásba – természetesen szigorúan ellenőrzött körülmények között.

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű egyik reaktora irányíthatatlanná vált, majd felrobbant. A levegőbe kerülő hatalmas mennyiségű radioaktív anyag szennyezte a talajt, a vizet, a növényzetet, és hosszú évtizedekre lakhatatlanná tette a térséget — írja az IFLS.

A láthatatlan ellenség: cézium-137 és stroncium-90

A radioaktív anyagok közül különösen veszélyes volt a cézium-137, amelynek felezési ideje 30 év, valamint a stroncium-90, amely könnyen felszívódik a növényekbe. Ezek az elemek akadályozták leginkább a térség újbóli hasznosítását. A szovjet hatóságok 4200 négyzetkilométeres tiltott zónát hoztak létre, valamint egy másik, 2000 négyzetkilométeres „Kötelező Áttelepítési Zónát”, amelyet soha nem hagytak el teljesen, de ahol a földhasználat erősen korlátozott maradt.

Új kutatások, új lehetőségek

Brit és ukrán tudósok a közelmúltban újra megvizsgálták a csernobili térség földjeit. A talajminták és a gamma-sugárzás mérése alapján arra jutottak, hogy a mezőgazdasági munkások sugárterhelése nemcsak hogy a hivatalos határértékek alatt marad, de alacsonyabb, mint amit a világ más tájain a természetes háttérsugárzás során elszenvednénk.

Próbaterület: biztató eredmények Ukrajna szívében

A kutatók egy 100 hektáros próbagazdaságot hoztak létre a Zsitomir régióban, ahol alapvető élelmiszernövényeket – például burgonyát, gabonát, kukoricát és napraforgót – termesztettek. Egy egyszerű, de megbízható módszert fejlesztettek ki annak mérésére, hogy mennyi radioaktív anyagot szívnak fel ezek a növények a talajból. Az eredmények alapján úgy vélik, hogy akár 20 000 hektár is biztonságosan művelhető lenne a korábban veszélyes zónában.

Mi nem kerülhet még vissza az asztalra?

Bár sok növény biztonságosan termeszthető, bizonyos típusokat – mint például a hüvelyeseket: babot, borsót, lencsét – egyelőre nem javasolják. Ezek ugyanis hajlamosak nagyobb mennyiségben felhalmozni bizonyos radioaktív izotópokat.

Vodka a zónából: a kísérlet, ami világhírű lett

A tanulmány egyes szerzői már korábban is részt vettek olyan projektben, amely a térségben termesztett növényekből és vízből készített vodkát – a beszédes nevű ATOMIK-ot. A cél az volt, hogy bemutassák: megfelelő ellenőrzés mellett ezek a területek ismét biztonságosan használhatók lehetnek. A vodka teljesen ártalmatlan, és – mint mondják – kifejezetten jól illik egy martinihoz is.

Csernobil új arca: a jövő reménye

A csernobili tragédia utóhatásai még ma is érezhetők, de az új kutatások egy fenntarthatóbb és hasznosítható jövő lehetőségét vetítik előre. Az ukrán mezőgazdaság számára ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is hatalmas jelentőségű lehet: munkahelyeket teremthet, és új életet adhat az elhagyott térségeknek – odafigyeléssel, tudományos alapokon és felelős gazdálkodással.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Az első pesti lóvasút: forradalom a városi közlekedésben
Petőfi költeménye alapján készült képregény jelenik meg holnap