Egyre csak bonyolódik a James Webb által felfedezett galaxisok rejtélye

A James Webb űrtávcső (JWST) az eddigi legfejlettebb és legérzékenyebb űrtávcső, amely az infravörös tartományban végzi megfigyeléseit, és az univerzum legkorábbi időszakaiba enged bepillantást. 2021-es indítása óta számos lenyűgöző felfedezést tett, amelyek új megvilágításba helyezik a galaxisok kialakulását és az univerzum fejlődését.

A JWST több olyan galaxisra bukkant, amelyek az ősrobbanás után mindössze 200 millió évvel már léteztek, vagyis a fényük 13,6 milliárd év utazás után érkezik hozzánk. Ezeknek a galaxisoknak távolsága tőlünk ma már körülbelül 34 milliárd fényév, ami az univerzum tágulásának következménye. Ha megerősítik az objektumok korát, akkor ezek lesznek a legkorábbi ismert galaxisok, megdöntve a korábbi rekordot 80 millió évvel.

A GS-NDG-9422 névre keresztelt galaxis még a Webb képén is csak egy halvány pont volt, amely fölött majdnem elsiklottak a kutatók. NASA, ESA, CSA, STScI, Alex Cameron (Oxford)

Az egyik különösen érdekes példány közülük a GS-NDG-9422, amely az ősrobbanás után körülbelül egy milliárd évvel létezett, olyan csillagokat tartalmaz, amelyek kétszer olyan forrók, mint a Tejútrendszerünkben találhatók. Ez a felfedezés arra utal, hogy az első galaxisok és csillagaik környezete jelentősen eltért a mai állapottól, és segíthet megérteni, hogyan alakultak ki a jól ismert galaxisok.

A kutatók szerint a galaxisok kialakulásának folyamata rendkívül gyors lehetett, hiszen mindössze 150 millió év állt rendelkezésre az első galaxisok létrejöttéhez. Ez a rövid időszak egyben azt is jelzi, hogy az univerzum első generációs galaxisai még mindig rejtélyesek, és a JWST új adatokat szolgáltat ezek megértéséhez.

A Universe Today szerint a Webb nemcsak a korai galaxisokat vizsgálja, hanem más kozmikus objektumokat is. Megfigyelt egy exobolygót, amelynek légkörében szilikátfelhők nyomai mutatkoznak, valamint egy barna törpét, amely közel 20-szor nagyobb a Jupiternél, és két vörös törpe körül kering 72 fényév távolságra a Földtől.

A James Webb űrtávcső. Fotó: depositphotos.com

A távcső részletes képet adott a Tarantula-köd nevű gázfelhőről is, amely a Nagy Magellán-felhőben található, és az egyik legfényesebb csillagkeletkezési régió a környezetünkben. Ezek a megfigyelések segítenek jobban megérteni a csillagok és galaxisok fejlődését. Egy másik különleges felfedezés a WR140 nevű távoli csillag körüli koncentrikus gyűrűk megfigyelése volt, amelyek alakja nem tökéletesen kör alakú, és a tudósokat is meglepte. Ezek a gyűrűk új kérdéseket vetnek fel a csillagközi anyag viselkedéséről.

Az elmúlt években megjelentek téves információk, amelyek szerint a JWST cáfolta volna az ősrobbanás elméletét, azonban a NASA és a szakértők egyértelműen cáfolták ezeket az állításokat. A JWST éppen ellenkezőleg, megerősíti és részletesebben feltárja az univerzum korai fejlődését. A távcső készítette az első közvetlen képet egy exobolygóról, amely körülbelül 385 fényév távolságra van, és különböző infravörös hullámhosszakon figyelte meg. Ez a képesség pedig új távlatokat nyit az idegen bolygórendszerek tanulmányozásában.

A James Webb Űrtávcső forradalmi felfedezései új fejezetet nyitnak az asztrofizikában és a kozmológiában. A korai galaxisok megfigyelése, az exobolygók légkörének elemzése, valamint a csillagközi gázfelhők részletes vizsgálata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük az univerzum keletkezését és fejlődését. A JWST által feltárt „furcsa” és „példátlan” jelenségek arra ösztönzik a tudósokat, hogy új elméleteket dolgozzanak ki az univerzum történetéről, és tovább mélyítsék tudásunkat a kozmoszról.

Ezek az eredmények nemcsak a tudományos közösség számára izgalmasak, hanem az egész emberiség számára betekintést nyújtanak abba, honnan jöttünk, és milyen titkokat rejt még a világegyetem.

Érdemes elolvasni:

• Új elmélettel egyesítenék a gravitációt és a kvantumilágot
• Csillagászok 10 milliárd fényév hosszú valamit találtak az űrben
• Eddig példátlan, rejtélyes fényimpulzusokat észleltek egy távoli csillag körül

Címlapképünk illusztráció. A képen a Messier 81 nevű galaxis látható. NASA/JPL-Caltech/S. Willner (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics)