Csillagászok 10 milliárd fényév hosszú valamit találtak az űrben

Emberi ésszel lehetetlen felfogni, hogy mekkora is ez a valami, és a csillagászok egyelőre azt sem tudják, hogy micsoda egyáltalán.

Az űr továbbra is tartogat meglepetéseket, és ezúttal egy olyan léptékű titokra bukkantak a csillagászok, amely valóban minden képzeletet felülmúl, derül ki a LADbible cikkéből.

A világ legnagyobb képződménye lehet

Ugyanis egy elképesztő, mintegy 10 milliárd fényév hosszúságú képződmény került a figyelem középpontjába, amelyről egyelőre nem tudjuk, hol kezdődik és hol ér véget. Habár nap mint nap találkozhatunk érdekes csillagászati hírekkel, a legújabb felfedezés teljesen más szinten mozog. A tudomány jelenlegi állása szerint ez lehet az univerzum legnagyobb szerkezete – ráadásul még csak most kezdjük kapizsgálni, mivel is állunk szemben.

A formáció a Hercules–Corona Borealis Nagy Fal nevet viseli, és az első mérések szerint csillagászati léptékben is elképesztő méretű, legalább 10 milliárd fényévet ölel fel. A kutatók szerint a Hercules–Corona Borealis tulajdonképpen egy szuperhalmaz, amely galaxisok ezreit gyűjti össze egyetlen gigantikus térségben. A felfedezés súlyát jól mutatja Dr. Jon Hakkila, az alabamai egyetem professzorának nyilatkozata: „Ez nagyobb, mint lényegében bármi, amihez hasonlítani lehetne.”

Gamma-kitöréseket használnak fel a csillagászok

Az persze nem egyedülálló jelenség, hogy vannak óriási dolgok a világegyetemben. Ott van például a Sloan-fal, a Huge Large Quasar Group, vagy a Giant Quasar Arc. De miközben ezek is lenyűgözőek, a Hercules–Corona Borealis mérete többszöröse bármelyik korábban ismert struktúrának – a Sloan-falhoz viszonyítva például közel 25-ször nagyobb.

A tudósok jelenleg gamma-kitörések (GRB – gamma-ray bursts) segítségével próbálják pontosan feltérképezni a gigantikus szerkezetet. Ez korántsem egyszerű feladat, mivel a GRB-k mint detektorok működnek, és azt segítenek meghatározni, hogy hol koncentrálódik az anyag az űrben. De egy ilyen léptékű objektum esetén nehéz megkülönböztetni, hogy valódi szerkezeti formációról vagy egyszerű jelzajról van-e szó.

Félreismerhettük az univerzumot

„Mivel a Hercules–Corona Borealis Nagy Fal legtávolabbi kiterjedése nehezen igazolható, a legérdekesebb megállapítás az, hogy a hozzánk legközelebb eső részei közelebb lehetnek, mint azt korábban gondoltuk” – mondta Dr. Hakkila. Ez a részlet különösen fontos, mert ha a képződmény valóban közelebb van hozzánk, mint hittük, az teljesen új fényt vethet az univerzum szerkezetére és a téridő megértésére is.

A jövő azonban ígéretes: a tudósok új műholdas küldetésekben bíznak, amelyek segítségével végre tisztább képet kaphatnak a galaxishalmazok eloszlásáról és a teljes szerkezet kiterjedéséről. Még az is lehet, hogy a következő években fény derül arra, hogy hol kezdődik, és hol ér véget ez az óriási, eddig ismeretlen fal, amely végső soron megváltoztathatja a kozmoszról alkotott elképzeléseinket.

Ez is érdekelhet: