Valójában ezért halt meg Ötzi, a jégember
A tudósok, akik Ötzi, a jégember mumifikálódott testét tanulmányozták, felfedezték halálának valódi okát.
A történelem különböző pontjain világszerte fedeztek fel múmiákat, de Európában egyik sem olyan régi, mint Ötzi, a jégemberé. A feltételezések szerint egy 45 éves férfi volt, aki i. e. 3230-ban halt meg. A Dél-tiroli Régészeti Múzeum szerint a rézkorszakban, vagyis a neolitikumban élhetett. Megtalálása óta pedig Európa legrégebbi feljegyzett múmiájaként tartják számon, megelőzve például Stonehenge-et és a gízai piramisokat.
Az ősi mumifikálódott emberi testet német turisták, Erika és Helmut Simon találták meg 1991. szeptember 19-én a Similaun-gleccseren a tiroli Ötztáli-Alpokban, az olasz-osztrák határon. A radiokarbonos kormeghatározás szerint i. e. 3300-ra datált holttest egy 45 év körüli férfié, aki körülbelül 1,6 méter magas volt, és körülbelül 50 kg-ot nyomott. Beceneve, Ötzi, az Ötztáli-Alpokból származik, ahol megtalálták, írja a Britannica.
Ellenállt az időnek
A túrázók úgy vélték, hogy a holttest állapota miatt nemrég esett áldozatul az ottani jeges és téli körülményeknek, mivel több mint 5000 éven át nagyjából háborítatlanul és jól megőrződve feküdt a körülötte lévő jégnek köszönhetően. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy az elmúlt 34 évben alaposan tanulmányozzák őt, írja a LADbible.
Miután közelebbről is megvizsgálhatták Ötzit és jól megőrzött tárgyait, arra következtettek, hogy valószínűleg másokat is megölt a késével és egy nyílvesszővel, amelyeken egy másik személy vére volt. A testét vágások és zúzódások is borították, ami arra utal, hogy minden bizonnyal megszenvedett a halála előtti napjaiban.
Miután a tudósok egy vágást fedeztek fel a kezén és egy nyílvessző okozta sebet a bal vállán, kezdetben úgy vélték, hogy vérveszteségbe halt bele, miután egy gyilkosság során a bal vállába lőttek. A kezén lévő vágás már napok óta gyógyulóban volt, amikor végül végeztek vele, és a testének elhelyezkedése is arra utalt, hogy megpróbálta eltávolítani a nyílhegyet a húsából. Egy 2013-as vizsgálat a fej sérülését is kimutatta, amit egyesek úgy véltek, hogy Ötzit halálra verhették.

Ötzi múmiájának rekonstrukciója a Quinsoni Őstörténeti Múzeumban (Forrás: Wikimedia Commons/120 – CC BY-SA 3.0)
Más elméletek
A 2017-es vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a vérveszteség nem volt elég ahhoz, hogy halálos legyen – körülbelül 100 ml -, és a vállában lévő nyílvessző nem talált el komolyabb artériát. Az Ötzi által elszenvedett fejsérülés is inkább egy durva talajon való bukfencnek felel meg.
Frank Rühli, a Zürichi Egyetem munkatársa elmondta a Science News-nak: „A halálos megfagyás nagy valószínűséggel a halál fő oka ebben a klasszikus hideg esetben”.
A jégember és a körülötte lévő leletek további vizsgálata azt mutatta, hogy a test és a tárgyak a kezdeti lerakás után egy ideig a víz alatt voltak. Ötzi koponyájának repedései és számos közeli lelet törött állapota a fagyási-olvadási ciklusnak való kitettségről tanúskodik. Ez a kitettség mintegy 1500 évig tartott, mivel a gleccser körülbelül 3800 évvel ezelőtt előrenyomult és elborította a területet, és megvédte a testet a felfedezéséig.
A kor lenyomata
Amikor Ötzit megtalálták, a kutatók úgy vélték, hogy a jégember mentes volt a betegségektől. Egy 2007-es tanulmány azonban felfedezte, hogy a testét ostorféreg fertőzte meg, és ízületi gyulladásban szenvedett. Emellett Lyme-kórban is szenvedett, és több fogászati betegsége is volt, de ezek közül egyik sem járult hozzá a halálához. Egy időben eltört az orra és több bordája is. Kevés megmaradt fejbőrszőrzete a hajvágás legkorábbi régészeti bizonyítéka, és a bőrén található rövid kék vonalakat többféleképpen értelmezték a legkorábbi ismert tetoválásokként vagy egy neolitikus terápiás eljárásból megmaradt hegként.
2002-ben egy kutatócsoport elemezte a Jégember beleinek tartalmát. Meg tudták határozni az ember utolsó két étkezésének összetételét. Ezek közül a korábbi kőszáliból, kétszikűekből és gabonaszemekből állt. Ötzi utolsó étkezése gímszarvas volt, valószínűleg gabonafélékkel kísérve. Magával vitt magával feketedióma-gyümölcsöt, gombát és néhány megrágott kőszáli csontot, ami további bizonyítékot szolgáltat a korabeli táplálkozásra.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Vulkán Olaszország alatt: A földmozgások új értelmezése Campi Flegreinél
Új, fizetős útszakaszok jönnek júniustól a magyar autópályákon
Rizsszem alakú féreg fertőzte meg a 10 éves lány egész testét az alulsütött hús miatt
Brooklyn – a második legnagyobb „magyar” város?
A nyelv kialakulása: hogyan tanult meg beszélni az ember?
Üzbegisztán együttműködése a Türk Államok Szervezetével a turizmus területén bővül