Egy 2000 éves szarkofágban bukkantak hihetetlen leletre a régészek

A szarkofágban található holttest egészen kivételes állapotban maradt meg, rendkívüli információkat szolgáltathat a tudomány számára.

Egy döbbenetes régészeti szenzáció tartja lázban Olaszországot, de talán nem túlzás azt állítani, hogy az egész világot, derül ki a Daily Star cikkéből. Giugliano városában, alig pár kilométerre Nápolytól, a régészek valami olyasmire bukkantak, amiről általában legfeljebb álmodni mernek.

Kerberosz sírja hihetetlen titkokat rejt

Egy évezredeken át érintetlenül heverő szarkofág belsejében ugyanis szinte érintetlen állapotban kerültek elő emberi maradványok és temetkezési tárgyak. A döbbenetes felfedezés a titokzatos, Kerberosz sírja fantázianéven ismert lelőhelyen történt. A sír feltárását vezető Simona Formola és csapata először apró kamerák segítségével térképezte fel a kőkoporsó belsejét, és ami ott fogadta őket, az maga volt a kővé dermedt múlt.

A test, amely egyenes háttal feküdt a szarkofág mélyén, a kutatók közlése szerint kiváló állapotban őrződött meg. A halottat gondosan bebugyolálták egy lepelbe, és számos, temetkezési rituáléban használatos tárggyal együtt helyezték nyugalomra: kenőcsös edények, testápoló eszközök és más, korabeli rituális kellékek vették körül.

A szarkofág segíthet megismerni a múltat

A felfedezés részleteiről Marian Nuzzo, az olasz kulturális minisztérium szakértője nyilatkozott: „Kerberosz sírja továbbra is rendkívül értékes információkat nyújt a phlegriai térségről Liternum környékén. Hozzájárul múltunk mélyebb megértéséhez, és egyúttal lehetőséget ad a multidiszciplináris kutatások számára is.”

Hozzátette: „Az utóbbi hónapok laboratóriumi elemzései, amelyeket a temetkezési helyen vett mintákon végeztünk, jelentős adatokat szolgáltattak a test kezelése és a temetkezési szertartások kapcsán. Ez pedig nagymértékben bővíti tudásunkat.”

A szarkofágban talált lepel valószínűleg a sírkamra sajátos hőmérsékleti viszonyainak köszönhetően mineralizálódott, vagy egyszerűbben fogalmazva megkövült. A kutatók most azt remélik, hogy az anyag részletes vizsgálatából kiderül majd a szövet pontos típusa és minősége. Ezzel ugyanis a korabeli társadalmi és kulturális viszonyokról is új információkhoz lehet jutni.

Jézus sírjának helyét is megtalálhatták

És mintha ez nem lenne elég: mindeközben néhány ezer kilométerrel arrébb, Jeruzsálemben is elképesztő felfedezésre jutottak az ásatásokat végző régészek. A legfrissebb kutatások ugyanis igazolhatják a János evangéliumában szereplő, Jézus sírjáról szóló leírásokat. Az egyik bibliai szakasz így szól: „Azon a helyen pedig, ahol megfeszítették őt, volt egy kert; és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem temettek. Oda helyezték Jézust.”

A Szent Sír-templom alatt végzett archeobotanikai vizsgálatok olajfák és szőlőtőkék nyomait tárták fel, amelyek a kereszténység előtti korokból származhatnak. Mindez pedig csak tovább erősíti az evangéliumi beszámolók történelmi hitelét. A végső bizonyítékot azonban a még hátralévő radiokarbonos kormeghatározás adhatja meg.

Prof. Francesca Romana Stasolla, a Római Sapienza Egyetem professzora így nyilatkozott az esetről: „Tudjuk, hogy ez a terület már Hadrianus császár idején a város része volt, amikor megalapították Aelia Capitolinát.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „Jézus korában ez még nem volt része a városnak.”

A keresztény hagyomány szerint a Szent Sír-templom pontosan azon a helyen áll, ahol Jézust megfeszítették, majd eltemették. A jelenleg is látható sírhely fölé 1810-ben emeltek egy kis kápolnát, amely máig az egyik legszentebb keresztény zarándokhely.

Ez is érdekelhet: