Ezt rejtette a furcsa, fekete egyiptomi szarkofág, amelyen még jelölés sem volt

Még 2018 júliusában egy hatalmas, fekete gránit szarkofágot tártak fel az egyiptomi Alexandriában, amely Nagy Sándor hódítása utáni időszakra datálható.

A Smithsonian Magazine szerint a szarkofág mérete lenyűgöző: közel 2,7 méter hosszú, 1,5 méter széles, 1,8 méter magas, és 30 tonnát nyom, így a valaha Alexandriában talált legnagyobb ilyen síremlék. A felfedezés nagy médiafigyelmet kapott annak idején, különösen azért, mert egyesek úgy vélték, hogy egy ilyen különös emlékhelyen Nagy Sándor maradványai is lehetnek, illetve sokan egy átoktól tartottak az feltárásakor. Átokról persze szó sincs, de a belsejében talált bűzös szennyvíz kellemetlen meglepetést okozott a régészeknek.

A szarkofágot a Sidi Gaber negyedben találták meg, egy építkezés előtti régészeti feltárás során. A fedél alatt három csontváz és nagy mennyiségű folyékony szennyvíz volt, amely valamikor beszivárgott a sírba. Az egyiptomi Régiségügyi Minisztérium közleménye szerint a csontvázak közül az egyik egy nyíl által okozott sérülés nyomait viselte, ami arra utal, hogy a haláluk akár harci sebesülés következménye is lehetett. A három személy közül kettő férfi, egy pedig fiatal nő volt.

Képernyőfotó: Ancient History/YouTube

A nő 20 és 25 év közötti lehetett, testmagassága pedig 164 cm lehetett, míg a két férfi 30-as, illetve 40-es éveiben járt, és testmagasságuk 165,5, illetve 184,5 cm körüli volt. Az idősebb férfi koponyáján egy kisebb, körülbelül 1,7 cm átmérőjű lyuk is található, amely valószínűleg egy ősi sebészeti beavatkozás, az ún. trepanáció nyoma lehetett, amelyet a korabeli orvoslásban különféle problémák enyhítésére alkalmaztak.

A szarkofágon nem találtak semmilyen feliratot vagy díszítést, ami megnehezíti az azonosítást. Csak egy alabástrom férfifejet találtak a sír közelében, amely talán a szarkofág eredeti tulajdonosához vagy a környékhez kapcsolódik. A sírhelyet emellett vastag habarcsréteg borította, ami arra utalhat, hogy nem nyitották fel a temetés óta, de akár az is lehet, hogy a szarkofágot újrahasznosították, ami az ókori egyiptomi gyakorlatban nem volt ritka. Gyakran előfordult, hogy a korábbi elhunytak maradványait eltávolították, és újakat temettek bele, írja a Live Science.

A három csontváz pontos kora még nem tisztázott, de a szakértők úgy vélik, hogy a korai Ptolemaida-korszakban, az Kr. e. 304 és 30 közötti időszakban élhettek, amikor Egyiptomot Nagy Sándor egyik tábornokának leszármazottai uralták. A haláluk oka, a pontos személyazonosságuk és az, hogy milyen tárgyakat temettek velük, továbbra is rejtély marad, különösen mivel a szarkofágban talált szennyvíz tönkretehette az esetleges mellékleteket.

Képernyőfotó: Ancient History/YouTube

Még 2018 augusztusában a kutatók három aranylemezt is találtak a szarkofágban, amelyeken rajzok voltak bevésve. Ezek közül az egyik ábra egy ópium mák termésére emlékeztet, bár ennek jelentése még nem tisztázott. A szakértők a leletek további vizsgálatától remélik, hogy ezek az apró részletek segíthetnek a szarkofág titkainak megfejtésében.

Az alexandriai fekete szarkofág feltárása egy lenyűgöző, több ezer éves történelmi rejtélyt tárt fel, amely új kérdéseket vet fel az ókori Egyiptom késői korszakának társadalmi és katonai viszonyairól. A három, harci sérüléseket viselő csontváz, a titokzatos aranylemezek és a szarkofág különleges mérete miatt a kutatók tovább vizsgálják a leletet, amely egyszerre őrzi a múlt titkait és hívja az utókor figyelmét. A szarkofág jelenleg az alexandriai Nemzeti Múzeumban található, ahol azóta őrzik és tanulmányozzák a további kutatások érdekében.

Érdemes elolvasni:

• Az Amerikáról készült első térkép annyira pontos volt, hogy a kutatókat is ledöbbentette
• Felkavaró lelet: az azték toronyban rengeteg gyermekkoponyára bukkantak
• Leonardo da Vincinek 6, ma is élő rokona lehet egy új kutatás szerint