Megmérték, kirakták, berakták, mindenbe rakták – egész Pompeii tele van hímtagokkal

Mesélhetnénk, hogy Pompeiiben, a világ legnagyobb megmaradt ókori városában tátott szájjal jár az ember a sok csodát látva. Azonban tátott szájhoz bizony villámgyorsan párosítanák rossznyelvek a sok pompeii csodából a mai ember szemének legpoénosabbat, azt, ami éppen komoly súlyt nyom a mérlegen cikkünk mutatós témájaként, és bizony valóban tele van vele a település.

Úgyhogy nem így fejezzük ki magunkat inkább, mert túl magasra dobott humorlabda lenne. A keresztény időkben mellőzött volt az ábrázolása, ma viccek tömkelegét gyártjuk belőle, de az ókori Pompeii lakóinak biztos, hogy nem tabu volt.

A pompeii úttest ékessége, Fotó: Mayer Jácint

Pompeii a világörökség

Pompeii romokban fekvő ókori római város Olaszországban, Nápoly közelében, amit a Vezúv maga alá temetett 79-ben. A vulkánkitörés több méter hamuval borította el és 1600 év után véletlenül fedezték fel újra. Feltárását követően a legépebb római örökségünknek számít, mely településszerkezete, épületei, utcái és hatalmas leletanyaga a Római Birodalom világát bárki számára megtapasztalhatóan mutatja be. Napjainkban Olaszország egyik kiemelt turisztikai célpontja és a világörökség része. Pompeji kultúrájáról szerencsére sokat tudunk, és mindegyik eleme nagyon érdekes.

Egy gyors cigi, Fotó: Mayer Jácint

A nemi szervek ábrázolásával kapcsolatban minden művészettörténeti korszak meghozta a maga döntését, igazítva azt a vallás és a kultúra kereteihez. Az ókoriból többnyire az apró szerszámokkal ellátott görög szobrok jutnak az eszünkbe, tőlük vették át a rómaiak és méretben drasztikusan továbbfejlesztették. Ennek a hivalkodó változatnak a megnyilvánulását láthatjuk a Vezúv-tövében. A pompeii utcák jelképrendszerében, vagy a lakóházakban ugyanis a fallosz alakú használati és dísztárgyak, szélcsengők teljesen hétköznapinak számítottak. Nem volt bennük semmi botrányos vagy frivol, egyszerűen úgy tartották, hogy a túlméretezett péniszek ábrázolása a termékenységet és a szerencsét hozza el.

A pontos jelentésekkel persze nem vagyunk tisztában, hiszen feltételezéseinket korabeli írott magyarázat nem támasztja alá. Egy ismeretes, ahol szöveg is párosul a „csodás” műalkotáshoz.

Egy pékség bejáratának kelléke, Fotó: grecia.it

„Hic habitat felicitas” („Itt lakozik a boldogság”)

Pompeii, Kr. e. 1. század – Kr. u. 1. százada egy olyan korszak, amelyben a boldogság tehát nem elvont dolog volt, hanem valami kézzelfogható, szinte tapintható jelenségnek számított. Egy férfi nemi szerv megjelenítés és a felirata egy epikureus, hedonista világról mesél, amelyben a termékenység, az öröm és a jólét szent értékek voltak, amelyeket szégyenkezés nélkül, de az egészségben, a méltóságban és a jólétben való dicsekvésben kellett megmutatni.

Útmenti fallosz, Fotó: Mayer Jácint

A fallosz szimbóluma itt az életerő és a megújulás jelképe, mindenhol megtalálható: falakra festve, szobrokba öntve, amulettekbe vésve, útburkolaton, bárhol. Nem tabu volt, hanem amolyan talizmán-féle, egy szerencseóhaj. Azt volt hivatva jelképezni, hogy az emberek harmóniában élnek a sorsukkal, a természettel és a társadalommal. Hogy élvezhetik az élet örömeit anélkül, hogy feladnák a közös jólét etikáját. Egy kívánság, ami magában hordozta a siker és a személyes kiteljesedés utáni vágyat.

Megmutatom, mire gondoltam, Fotó: Mayer Jácint

Pompeii érzéki freskóival, termálfürdőivel és pazar lakomáival ránézésre a hedonizmus igazi temploma kellett hogy legyen. Itt találta meg mindennapi, kézzelfogható kifejeződését az epikureus filozófia – amely a gyönyört a legfőbb jóként magasztalta.

Priaposz súlyos adottságai, Fotó: Mayer Jácint

Mint témánk egyik fő hordozója, több helyen megjelenik a városban Priaposz, a mitológiai termékenységisten. Ő Aphrodité és Dionüszosz fia volt. Héra, Zeusz felesége, aki féltékeny volt Zeusz Aphroditével való házasságtörő kapcsolatára, bosszút állt Priaposzon, és hatalmas vesszővel büntette, ezzel biztosítva groteszk megjelenését. Róla nevezik az orvosi szaknyelvben priapizmusnak a kórosan hosszan tartó erekciót. Legviccesebb ábrázolása a mérleg egyik serpenyőjére helyezett méretes hímtagjával ismeretes.

Bordélyházi pozíció, Fotó: Mayer Jácint

A város rendkívül sok szexuális jelenetet ábrázoló freskóval is rendelkezik, melyek többnyire bordélyházak, vagy feltehetően hasonló a tevékenységgel összefüggésbe hozható más házak falait díszítették.

Érdekes Léda és a hattyú történetének megjelenítése. A képet egy gazdag kereskedő hálószobájában találták. Az érzékiséggel teli jelenet a görög mítoszt meséli el, amely Spárta gyönyörű királynőjéhez, Lédához kapcsolódik, akit Zeusz ejtett teherbe. Az istenek szerelmes királya mindezt hattyúvá változott formában találta szerencsésnek.

Zeusz és Léda szerelmeskedése, Fotó: Mayer Jácint

Pompeii rengeteg témának biztosít kifejtési lehetőséget, és kár lenne azt gondolni, hogy akár a számunkra vicces szexuális tartalom is kimeríthető ennyivel. A kiömlő Vezúv még sok érdekességet őrzött meg számunkra.