Lehetséges, hogy az univerzum kezdete nem az ősrobbanás volt?
A világegyetem eredetének kérdése régóta foglalkoztatja a tudósokat és a filozófusokat egyaránt. Hagyományosan az ősrobbanás elmélete számított az univerzum kezdeti pillanatának, amikor a tér, az idő és az anyag egyszerre született meg.
Azonban egy új, radikális kozmológiai modell, az úgynevezett „fekete lyuk kozmológia” elmélete alapjaiban kérdőjelezi meg ezt az elképzelést.
Az elméletet egy nemzetközi fizikuscsapat dolgozta ki, amelynek vezetője Enrique Gaztañaga, a Portsmouthi Egyetem Kozmológiai és Gravitációs Intézetének professzora.
Kutatásaik szerint a „nagy bumm” nem a világegyetem kezdete volt, hanem egy sokkal nagyobb gravitációs összeomlás eredménye, amely egy rendkívül nagy tömegű fekete lyukat hozott létre, majd ezen belül egy “visszapattanás” következett be.

A megfigyelhető univerzum logaritmikus ábrázolása. Unmismoobjetivo/Wikimedia
A hagyományos modell szerint az univerzum egy szingularitásból indult, egy végtelenül sűrű pontból, ahol a fizika általunk ismert törvényei érvényüket vesztik. Ez azonban nem csupán egy technikai probléma, hanem egy mély elméleti dilemma, amely arra utal, hogy valójában nem értjük az univerzum kezdetét.
A jelenlegi kozmológiai modellek – amelyek a kozmikus infláció, más néven felfúvódás, és a sötét energia fogalmaira épülnek – bár sikeresen magyarázzák a világegyetem szerkezetét és tágulását, számos alapvető kérdést nem tudnak kielégítően megválaszolni. Például azt, hogy honnan származik a sötét energia, vagy miért olyan „sima és lapos” az univerzum.
Az új modell más megközelítést alkalmaz: nem a táguló világegyetemből indul ki, és nem próbálja visszakövetni a kezdetet, hanem azt vizsgálja, mi történik, amikor egy túl sűrű anyaghalmaz gravitációs összeomlásnak indul. Ez a folyamat hasonló ahhoz, amikor egy csillag fekete lyukká omlik össze, de a fekete lyuk belsejében zajló események még mindig rejtélyesek a tudomány számára.
A csapat úgy véli, hogy a gravitációs összeomlás nem feltétlenül vezet szingularitáshoz, hanem egy kvantummechanikai hatás, az ún. Pauli-féle kizárási elv miatt egy “visszapattanás” következik be, amely új univerzumot hoz létre.
Az elképzelés szerint a mi univerzumunk egy nagyobb „anyauniverzumban” keletkezett egy fekete lyuk belsejében, ezáltal az ősrobbanás nem mindennek a kezdete, hanem egy ciklikus folyamat része lehet, amelyben a világegyetemek összeomlanak és újra születnek egyfajta „kozmikus pattogás” révén.
Az elmélet új megvilágításba helyezi a fekete lyukak és a sötét anyag természetét is. Egyes kutatások szerint a sötét anyag akár olyan fekete lyukakból is állhat, amelyek az univerzum előző összehúzódási fázisában keletkeztek. Ez a “pattogó” kozmológia nemcsak az univerzum eredetére adhat választ, hanem a gravitációs hullámok és más kozmikus jelenségek megértéséhez is hozzájárulhat.
A fekete lyuk kozmológia modellje új perspektívát kínál a keletkezésének megértésére. Bár a hagyományos ősrobbanás és kozmikus infláció modelljei továbbra is hatékonyan magyarázzák a megfigyeléseket, az új elmélet a fizika ismert törvényeire alapozva, új megközelítéssel választ adhat a kozmológia legmélyebb kérdéseire, mint például, hogy mi történt a világegyetem születésekor, és hogy egy ciklikus folyamatról van-e szó.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy Tiszafüred közelében feltárt bronzkori temető különleges betekintést nyújt a 3500 évvel ezelőtti közösségek életébe
Guruló zongora vonzotta a tekinteteket Budapest XIII. kerületében
Egy új felmérés szerint Budapest az egyik legkevésbé gyerekbarát város Európában
Nagyot nézel, ha meglátod, mennyibe kerülnek kedvenc nyári ételeink idén
Korábban nyitnak a strandok és élményfürdők a hatalmas hőség miatt
MI-vel fedeztek fel egy 5 ezer éves, elveszett civilizációt a világ legnagyobb sivatagában