MI-vel fedeztek fel egy 5 ezer éves, elveszett civilizációt a világ legnagyobb sivatagában

Az emberiség történetének rejtélyei közül az egyik legizgalmasabbak az elveszett civilizációk felfedezései. Nemrégiben egy nemzetközi kutatócsoport a mesterséges intelligencia (MI) tudását bevetve bukkant rá egy mintegy 5 ezer éves ősi civilizáció nyomaira a világ legnagyobb sivataga, a Rab-el-Háli alatt, amely új dimenziókat nyit meg az emberi múlt megértésében.

A felfedezés helyszíne a világ legnagyobb sivataga, a Rab el-Háli, amely nagyjából 750 ezer négyzetkilométeren terül el az Arab-félszigeten. A kutatók mesterséges intelligenciával elemzett műholdas képeket és geofizikai adatokat, amelyek segítségével olyan struktúrákat és településmaradványokat azonosítottak, amelyek eddig láthatatlanok voltak a hagyományos régészeti módszerek számára. Az MI képes volt kiszűrni a természetes képződmények és az emberi kéz alkotta építmények közötti különbségeket, így tárva fel a Rab-el-Háli sivatag homokja alatt rejtőző ősi településeket.

A Geosciences folyóiratban publikált tanulmány szerint az ősi civilizáció jelentősége abban rejlik, hogy új információkat szolgáltat az emberi társadalmak korai fejlődéséről és a civilizációk kialakulásának folyamatáról. A kutatók szerint a települések elrendezése és az építészeti megoldások arra utalnak, hogy ez a közösség fejlett társadalmi szervezettel és gazdasági rendszerrel rendelkezett, amely képes volt alkalmazkodni a sivatagi környezet kihívásaihoz.

A Rab el-Háli sivatag. Kiemelt kép: depositphotos.com

A mesterséges intelligencia alkalmazása a régészetben forradalmi lépést jelent, hiszen korábban elképzelhetetlen pontossággal és gyorsasággal képes feltárni olyan helyszíneket, amelyek emberi szemmel vagy hagyományos eszközökkel szinte hozzáférhetetlenek. Ez a technológia új lehetőségeket nyit meg a múlt kutatásában, és várhatóan további hasonló felfedezésekhez vezet majd a világ különböző pontjain.

A felfedezés hozzájárulhat ahhoz is, hogy jobban megértsük, miként éltek és fejlődtek az ősi emberek extrém körülmények között, és milyen megoldásokat találtak a túlélésre. Ez a tudás nemcsak történelmi szempontból értékes, hanem inspirációt jelenthet a jelen és a jövő kihívásainak kezeléséhez is.

Az MI-alapú régészeti kutatások új korszakot nyitnak az emberi múlt feltárásában, és az 5 ezer éves, fejlett civilizáció felfedezése a világ legnagyobb sivatala alatt egy lenyűgöző példája annak, hogyan ötvöződnek a modern technológiák és az ősi történelem, hogy új fényt derítsenek az emberiség gyökereire.

Érdemes elolvasni:

• A világ legősibb piramisát lehet, hogy nem is emberek építették
• A keresztes háborúk legsötétebb időszakában a keresztények is kannibálok voltak?
• Ezeket a feltalálókat saját találmányaik küldték a túlvilágra