A világ legősibb piramisát lehet, hogy nem is emberek építették
Az emberiség történetében a piramisok mindig is lenyűgöző és rejtélyes építményeknek számítottak. Hosszú ideig az egyiptomi Dzsószer fáraó lépcsős piramisa volt a világ legidősebb ilyen építménye, amely körülbelül Kr. e. 2630-ból származik.
Azonban az utóbbi évek kutatásai egy indonéziai lelőhely, a Gunung Padang piramisának korát jóval korábbra, akár 25 ezer évvel ezelőttre teszik, ami teljesen új megvilágításba helyezi az emberi civilizáció és építészet fejlődését, írja az Indy100.
A Gunung Padang lelőhelyén végzett kutatásokat az Indonéz Tudományos Intézet vezetője, Danny Hilman Natawidjaja irányította. A kutatók a Archaeological Prospection című szakmai folyóiratban publikálták eredményeiket, melyek szerint a piramis magját gondosan megmunkált andezit láva alkotja.
A legősibb rétegek természetes lávaból kiindulva épültek, amelyet később emberi kéz formált, és amelyet építészeti elemekkel egészítettek ki. Ez a felfedezés arra utal, hogy már a jégkorszak végén, mintegy 25 ezer évvel ezelőtt is létezhettek fejlett kőműves technikák, jóval azelőtt, hogy a mezőgazdaság megjelent volna, ami a hagyományos nézetek szerint az emberi civilizáció kezdete.
Ez a kutatás megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy az emberi civilizáció és a fejlett építészeti tudás kizárólag az Kr. e. 11 000 körüli mezőgazdasági forradalom után alakult ki. Hasonlóan a törökországi Göbekli Tepe lelőhelyéhez, a Gunung Padang is arra utal, hogy már jóval korábban is létezhettek komplex építkezési technikák, amelyekhez jelentős kőműves tudásra volt szükség.
A Daily Galaxy cikke szerint ugyanakkor a kutatás eredményeit nem fogadták egyöntetűen a tudományos körök. Egyes régészek, például Flint Dibble a Cardiffi Egyetemről, szkeptikusak, és úgy vélik, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a lelőhely rétegei emberi kéz alkotta építmények lennének.
Szerinte a természetes folyamatok, például a lejtőn legördülő anyagok is hasonló elrendeződést mutathatnak, és hiányoznak a tipikus emberi tevékenységre utaló nyomok, mint például eszközhasználat vagy munkálatok jelei.
Képernyőfotó: Archeomilla/YouTube
Bill Farley, a Southern Connecticut Állami Egyetem régésze szintén megjegyezte, hogy a 27 ezer éves talajminták ugyan pontosan datáltak, de nem tartalmaznak emberi tevékenységre jellemző elemeket, mint például faszén vagy csontmaradványok.
A kutatás vezetője, Natawidjaja azonban nyitott a további vizsgálatokra, és szívesen látja a világ minden tájáról érkező kutatókat, hogy Indonéziában folytassák a Gunung Padang vizsgálatát. Ezzel párhuzamosan a Archaeological Prospection folyóirat társszerkesztője megerősítette, hogy vizsgálat indult a publikált tanulmány hitelességének ellenőrzésére.
A Gunung Padang felfedezése és az azt övező viták új vitákat nyitnak az emberi civilizáció korai történetéről. Ha bebizonyosodik, hogy valóban emberi kéz alkotta építményről van szó, az alapjaiban változtathatja meg történelmi ismereteinket az emberi fejlettségről és a civilizáció kialakulásáról, hiszen ez a piramis akár 20 ezer évvel is idősebb lehet az egyiptomi piramisoknál.
Ez a rejtélyes lelőhely tehát továbbra is kutatásra és vitára ösztönzi a tudományos világot, miközben izgalmas kérdéseket vet fel az emberiség múltjáról és a civilizáció eredetéről.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Tudtad, hogy idén márciusig nem az angol volt az USA hivatalos nyelve?
Magyarország a világ 10 legbiztonságosabb úti célja között 2025-ben
Ez található meg a százévesek vérében, ami a többi emberében nem
Így spórolhatsz a Balatonnál anélkül, hogy megvonnád magadtól az élményeket
Parajd tragédiája miatt súlyos környezeti katasztrófa fenyegeti Magyarországot is
A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA
