90 éves a dalai láma, a világ egyik legbölcsebb embere: ki lesz az utód?

Július 6-án ünnepli 90. születésnapját Tendzin Gyaco, vagy ahogy a világ ismeri: a XIV. dalai láma. A tibeti buddhizmus legismertebb alakja kilenc évtizede él, tanít és jeleníti meg az együttérzés, béke és szellemi kitartás eszméit. Bár politikai szerepéről már több mint egy évtizede lemondott, ma is ő a száműzött tibeti közösség legfőbb szellemi vezetője. Az évforduló ünnep, de egyben kérdés is: vajon ki követheti őt ezen a különleges, szakrális poszton?

Fiatalon politikai és vallási vezetővé válása

A dalai lámák hagyományosan nemcsak szellemi vezetők, hanem Tibet tényleges uralkodói is voltak. Tendzin Gyaco mindössze tizenöt éves volt, amikor 1950-ben Kína katonai erővel bevonult Tibetbe. A fiatal dalai lámára már ekkor nemcsak szellemi, hanem politikai felelősség is nehezedett.

A Potala-palota, a dalai lámák egykori otthona Lhászában, Tibet szívében. Fotó: chensiyuan, Wikimedia Commons / CC BY-SA 4.0

Megpróbált közvetíteni, tárgyalni, és elkerülni a vérontást, miközben a buddhista kolostorok és a tibeti társadalom hagyományos rendje egyre nagyobb nyomás alá került. Évekig kitartott hazájában, de a helyzet fokozatosan tarthatatlanná vált. A dalai láma még nem volt huszonnégy éves, amikor a kínai hadsereg leverte az 1959-es lhászai felkelést, ő pedig kénytelen volt Indiába menekülni.

Béke és Nobel-díj

Bár sokan a függetlenséget követelték volna, ő a „Középút” politikáját hirdette: Tibet széleskörű autonómiáját kérte, Kína keretein belül, békés párbeszédre alapozva, elutasítotva az erőszak minden formáját. Ez a hozzáállás hozta meg számára 1989-ben a Nobel-békedíjat is – az indoklás szerint „a békés megoldások melletti kiállásáért, amelyek a tolerancián és a kölcsönös tiszteleten alapulnak”.

A dalai láma filozófiája

A dalai láma tanításainak középpontjában főleg az emberi jóság és belső egyensúly keresése. Számára a buddhizmus nem csupán hitrendszer, hanem gyakorlati útmutató egy békésebb, együttérzőbb világ felé. Vallja, hogy az igazi változás nem kívül, hanem belül kezdődik – a mások iránti nyitottságban, türelemben és jóindulatban. Egyik legismertebb gondolata tömören összefoglalja szemléletét:

„A nagylelkűség, a szeretet és az együttérzés azok, melyek értékesebbé teszik az életünket.”

Ez a filozófia nemcsak Tibet sorsát alakította, hanem milliókat inspirált világszerte, vallástól és kultúrától függetlenül.

Visszavonulás és spirituális örökség

2011 tavaszán Tendzin Gyaco bejelentette, hogy visszavonul a politikai vezetéstől. Ezzel egy csaknem négyszáz éves hagyománynak vetett véget: addig a dalai láma egy személyben testesítette meg Tibet szellemi és világi hatalmát. A döntés mérföldkő volt, hiszen innentől a száműzött tibeti közösség maga választja meg politikai vezetőjét.

Tendzin Gyaco azóta is aktív: tanítóként utazik, interjúkat ad, nemzetközi konferenciákon szólal fel. Gyakran beszél a vallásközi párbeszédről, a klímaváltozás veszélyeiről, a tudomány és etika kapcsolatáról. Mindemellett Dharamszalában él, ahol rendszeresen fogad látogatókat, tanítványokat és közéleti szereplőket is.

Az utódlás kérdése

Bár egészsége még mindig jó, a 90 éves kor elkerülhetetlenül felveti a kérdést: ki lesz a következő dalai láma? A buddhista hagyomány szerint a mindenkori lámák önként döntenek újraszületésükről, de Peking ragaszkodik ahhoz, hogy csak Kína által elismert utód lehet hivatalos. Tendzin Gyaco azonban többször kijelentette: az ő reinkarnációját nem Pekingben, hanem szabad, buddhista közösségekben kell keresni.

A dalai láma maga is tudja, hogy az utódlása nem csupán vallási kérdés, hanem egy hagyomány jövőjéről szól. Bár a világ figyelme gyakran a Kína és Tibet közti politikai feszültségekre irányul, a dalai láma szerint a legfontosabb az, hogy az utódlás a hagyományos buddhista elvek szerint, a közösség és szellemi tanítók közreműködésével történjen.

Kiemelt kép forrása: Holywriter7 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

Ez is érdekelhet:

Írd meg a véleményed, kattints ide és kommentelj!