Jótékony céljra fordította a Mátyás-kútba dobott érméket a Várkapitányság

A budapesti Várnegyed egyik legimpozánsabb és legkedveltebb műalkotása, a Mátyás-kút gyakran kapja meg a „Budapest Trevi-kútja” becenevet, utalva a híres római szökőkútra. Ez a monumentális neobarokk szoborcsoport a budai Vár nyugati előudvarán található, és a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakját, Hunyadi Mátyást ábrázolja vadászaton.

Méltó a legendás királyhoz

A szökőkút megalkotója Strobl Alajos szobrász volt, akit Hauszmann Alajos építész támogatott a királyi palota újjáépítése során. A tervet I. Ferenc József is jóváhagyta, és Strobl 1899-ben kezdte meg a munkát. Az első alkotásokkal már 1901-ben állami aranyérmet nyert, míg a szökőkút végül 1904-ben készült el, az avatáson pedig maga Mátyás király is jelen volt – bár természetesen csak szimbolikusan, hiszen a király a 15. században élt, írja a Promotions.hu.

A szoborcsoport központi alakja Mátyás király, aki számszeríjat tartva áll a legfelső sziklán, lábánál egy hatalmas szarvassal. Az alsóbb szinteken egy kürtöt fújó vadász és a társaság vezetője látható, mellettük pedig három vadászkutya. A szökőkút két oldalán további fontos alakok jelennek meg: jobb oldalon Szép Ilonka, bal oldalon pedig Galeotto Marzio, az olasz krónikás, aki az uralkodó udvarában gyakran megfordult. Vörösmarty Mihály balladája alapján Szép Ilonka és Mátyás szerelme tragikus történet, amely a szoborcsoport narratívájának is része.

A szökőkút mögötti homlokzatot korinthoszi oszlopok díszítik, központi fülkéjében pedig maga Mátyás király személyes címere is megjelenik, amely a művészeti stílusok különleges keverékét mutatja: a hagyományos elemek mellett Art Nouveau díszítések is találhatók. A víz csörgedezése a kövek repedései között és a színpadias elrendezés valóban emlékeztet a római Trevi-kútra, bár méretében nem éri el azt.

A szökőkút történetéhez egy különös legenda is kötődik: állítólag az egyik vizsla szobra eltűnt, mert Vorosilov marsallnak megtetszett. A második világháború után ennek a szobornak a másolatát helyezték vissza a kompozícióba. Egy sólymot tartó alak is feltűnik az alkotáson, akit Galeotto Marzióként azonosítanak, aki a király humoristája volt.

Mátyás király uralkodása alatt a magyar reneszánsz kultúra virágzott, udvara a művészetek és tudományok központjává vált. Itáliai mesterek és tudósok érkeztek az országba, akik jelentős hatással voltak a magyar építészetre és művészetre. Mátyás híres könyvtára, a Corvinák gyűjteménye, a reneszánsz műveltség egyik legfontosabb magyarországi emléke.

Jótékony célra fordították a Mátyás-kútba dobott érméket

A Nemzeti Hauszmann Program keretében 2020-ban teljeskörűen felújított Mátyás kútjába római társához hasonlóan a turisták itt is pénzérméket dobnak a medencébe, bízva abban, hogy egyszer újra visszatérhetnek Budapestre, vagy éppen itt találnak rá a szerelemre. A hagyomány szerint háttal kell állni a kút medencéjének, és úgy dobni az érmét – ezzel indítják útjára a jó szerencsét.

A szakemberek összegyűjtötték a medencébe dobott érméket, a befolyt összegből négy, Mátyás király nevét viselő iskola tanulóit is vendégül látták, így a gyerekek ingyenesen vehettek részt múzeumpedagógiai foglalkozásokon a budai Várban. Több mint száz, 3–9. osztályos diák látogathatott el a történelmi helyszínre.

Az általános iskolások a „Vörös sün és társai nyomában” című foglalkozáson a középkori mesterségekkel, céhekkel és az egyszerű emberek életével ismerkedhettek meg, míg a gimnazisták a „Budáról jöttem, céhem cégére” program keretében barangolták be a történelmi Polgárvárost. A Várkapitányság célja, hogy a medencéből származó összegeket a jövőben is hasonló módon használja fel.

A Mátyás-kút nemcsak művészeti értéke miatt kiemelkedő, hanem azért is, mert a magyar történelem és kultúra egyik legismertebb alakját állítja középpontba, miközben a budai Vár egyik legszebb panorámáját kínálja a látogatóknak. A szökőkút a 2010-es években jelentős restauráláson esett át, így ma is eredeti szépségében csodálható meg.

A műalkotás méltó emléket állít a királynak, aki nemcsak uralkodóként, hanem a magyar reneszánsz kultúra mecénásaként is maradandót alkotott, és akihez számos legenda és művészeti alkotás kötődik Magyarországon.

Érdemes elolvasni:

• Így tervezték a Parlamentet a reformkorban, mikor az országgyűlés Pestre költözött
• Különleges leletre bukkantak a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelyén
• A szegedi vár falának maradványait találták meg – Galéria