Miért van ennyi csótány Budapesten?
Egyre nagyobb a csótány-probléma a fővárosban – hogyan tartsuk őket távol a lakásunktól?
Budapesten egyre több bejelentést kapnak a kártevőírtók, legutóbb pedig a Péterfy Sándor utcai kórházban tűntek fel a rovarok. Ráadásul, mint a Telex kiderítette, rengeteg tévhit kering a témáról, és az irtás is sok ember együttműködésén múlik.
Tévhit, hogy csak koszos helyeken tűnnek fel
A csótányok szinte bármilyen szerves anyagot megesznek: emberi hajat és körmöket, egy másik rovar tetemét, de akár kartondobozokat vagy tapétaragasztót is. Persze számít a kint hagyott ételmaradék, de nem kell nekik feltétlenül koszos ház, városi környezetben bárhol feltűnhetnek, ha megfelelő a hőmérséklet, van víz, és be tudnak jutni.
A városban lehetetlen olyan feltételeket teremteni, ahol ne tudnának fennmaradni, amit egy tavalyi tanulmány is bizonyított. A kutatás szerint a nálunk is jelenlévő német csótányok a technológiai fejlődés, és a nekik is egyre kényelmesebb lakóépületek miatt terjedtek el ennyire.
A meleg miatt?
A csótányok szeretik a meleg helyeket és a nedvességet is. Az étellel ellentétben víz nélkül nem is húzzák sokáig – de itt sincsenek nagy igényeik, egy csöpögő csap, vagy egy víztócsa is elég nekik. A melegebb hónapokban aktívak, ilyenkor szaporodnak, de a hideg elől menekülve késő ősszel is gyakrabban jelenhetnek meg az épületekben.
Egy idei tanulmány arra jutott, hogy a globális felmelegedés és hatásai hozzájárulnak a városi populáció növekedéséhez. A melegben ugyanis felgyorsul a szaporodásuk, az esőzések és áradások miatt pedig nagyobb eséllyel keresnek menedéket épületekben.
A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) a Telex megkeresésére elmondta, hogy a hosszú meleg időszak kedvezett a csótányok elterjedésének, olyan területekről is kaptak bejelentést, ahonnan korábban ez egyáltalán nem volt jellemző. Azt is hozzátették, hogy idén növekedett az észlelések száma.
Irtás a társasházakban
A kártevőirtással foglalkozó Abatox Kft. sajtóreferense, Szalai Károly szerint a konyhai csótány jobban el van szaporodva Budapesten, de szerinte inkább a védekezésben részt vevő szereplőknél kell keresni az okokat. Ez viszont nem egyszerű, mert nagyon sok van belőlük, és egy kis közösségben is sokféle gátja lehet annak, hogy egy kártevőirtás eredményes legyen. Például irtástól elzárkózó lakók, kényszergyűjtögetők, műszaki hiányosságok, külső környezetből történő visszafertőződések.
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint az eredményes irtáshoz az lenne a legfontosabb, hogy az összes tulajdonos (és bérlő) vállalja azt, ezt viszont maguknak kell finanszírozni. A TTOE az írta, ahol a közösség megszavazta, szokott lenni évente egy vagy két irtás, amit a közös képviselet szervez, de az egyes lakásokra nem tudják rákényszeríteni az irtást.
A csótányok mindig tovább menekülnek
Az FCSM kulcsszerepet tölt be a populáció kordában tartásában, mert a konyhai csótányok előszeretettel bújnak meg a csatornákban. Ők idén eddig a város 116 pontján, összesen 1780 aknában végeztettek irtást bejelentések alapján, az évente szokásos preventív irtáson felül. Az ő központi ügyeletüket bárki hívhatja, ha csótányt lát közterületen, de az emberek nagy része valószínűleg ezzel eleve nincs tisztában.
Az irtás akkor lenne hatékony, ha a közcsatornában történő irtással párhuzamosan a csatorna mentén fekvő ingatlanoknál is megtörténne ugyanez, mert így jelentősen csökkenne a visszafertőződés kockázata. A csótányok nemcsak a házakba menekülhetnek, hanem elektromos szekrényekbe, aknákba is, amelyekért megint más a felelős.
A csótányok mindig oda szaladnak, ahol nincs irtószer, a populációjuk pedig érdemben nem igazán csökken. Ezek alapján az nyilvánvaló, hogy a megjelenésük sosem érint csak egyvalakit, és nem is határolható be egy területre.
Hogyan lehetne megfékezni?
Budapesten a jelek szerint tényleg nőtt a csótányok száma, viszont a fővárosnak nem feladata a csótányirtás. Fővárosi szervezetek, mint az FCSM, vagy a Budapesti Közművek (BKM) is foglalkoznak csótányirtással, de csak saját hatáskörben. Utóbbihoz hivatalosan nem is lehet bejelentést tenni.
A kártevőirtásról mindig az érintett terület vagy épület tulajdonosa, illetőleg a gazdálkodó szerv fenntartója köteles gondoskodni. A városvezetésnek ezért nincs átfogó programja, központilag meghatározott szervezete a csótányirtásra. Szalai Károly szerint ezen a ponton már több nagy szereplő közös munkája nélkül hosszú távú eredményt nehezen lehetne elérni. Az biztos, hogy a klímaváltozás nem segít a helyzeten, a jövőben pedig ez még hangsúlyosabb is lehet majd.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
