Túl sok a Metának az EU döntése: vége a politikai hirdetéseknek – hogyan fogja ez befolyásolni a magyar választásokat?
A Meta (a Facebook, az Instagram és a Messenger anyavállalata) bejelentette: 2025 októberétől leáll minden politikai, társadalmi vagy választással kapcsolatos fizetett hirdetéssel az Európai Unió területén. A döntés válasz az uniós jogalkotásra, pontosabban az új, politikai hirdetések átláthatóságát célzó rendeletre (TTPA). A vállalat szerint az új szabályok olyan mértékű komplexitással járnának, amit nem tudnak vagy nem akarnak kezelni, ezért inkább teljesen kivonulnak ebből a piacból.
Fontos megjegyezni: a Meta nem tiltja meg, hogy politikai témájú tartalmak megjelenjenek a platformjain. Ezek továbbra is posztolhatók, lájkolhatók és megoszthatók, akár politikusoktól, akár civilektől származnak. A változás kizárólag a fizetett hirdetésekre vonatkozik, tehát arra, hogy valaki pénzért népszerűsítsen egy ilyen posztot – például egy kampányvideót vagy programbemutatót.
Forrás: Pixabay
EU-s szabályozás: a transzparencia ára a lemondás?
A Telex szerint az EU új szabályozásának – hivatalosan a „politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet” – célja az, hogy csökkentse a választási manipuláció esélyét, különösen a külföldi befolyásgyakorlást és a dezinformációt. A szabályok szerint minden politikai hirdetésnek tartalmaznia kell, hogy ki fizette érte, illetve alkalmaztak-e személyes adatokat a célzás során.
Ez különösen fontos az olyan algoritmusokkal működő platformokon, mint a Facebook, ahol a hirdetések személyre szabottan, gyakran szinte láthatatlanul befolyásolhatják a felhasználók politikai véleményét. A Meta szerint azonban ez a rendszer nehezen értelmezhető, következetlen és komoly jogbizonytalansághoz vezethet. Inkább nem kockáztatnak. A döntés nemcsak az EU-t érinti, hanem például az Egyesült Királyságban is érvénybe lép.
Forrás: Pixabay
A Meta döntése nem példa nélküli. A Google már 2023-ban jelezte, hogy szintén nem kívánja alkalmazni az új szabályozást, és leállítja politikai hirdetéseit az EU-n belül. A cég kritikája hasonló volt: szerintük a szabályozás túlságosan tág fogalmakat használ, ami lehetetlenné teszi az egyértelmű jogkövetést. Az EU álláspontja szerint viszont a szabályok szükségesek a demokratikus folyamatok védelme érdekében.
Bár a Meta és más platformok igyekeznek teljesen kizárni a politikai hirdetéseket, szakértők felhívják a figyelmet: nem kizárt, hogy egy-egy ilyen tartalom mégis átfut az automatikus szűrőrendszereken. Ha ez megtörténik, a hirdetés sérteni fogja az uniós szabályokat, mert nem jelenik meg mellette a kötelező átláthatósági információ. Így a platformok nemcsak etikai, hanem jogi kockázatot is futnak – egy olyan rendszerben, amelyet maguk választottak.
Az új szabályozás hatása Magyarországra
A Meta döntése különösen érdekes fénybe kerül, ha megnézzük, mennyi pénz folyt be az elmúlt időszakban politikai hirdetésekből Magyarországon. A 2024 júniusa és 2025 márciusa közötti bő kilenc hónapban a hazai politikai szereplők összesen 1,3 milliárd forintot költöttek a Meta platformjain – főleg Facebookon. Ez a szám úgy született, hogy nem is volt kampányidőszak – összehasonlításként: a tavalyi önkormányzati és EP-kampány alatt, öt hónap alatt 3,4 milliárd forintot hirdettek el.
A Népszava adatai szerint a kormányoldal toronymagasan vezet. A Fidesz egyedül 1,1 milliárd forintot költött politikai hirdetésekre a Meta rendszerében. Ebből csaknem 500 millió forint ment saját médiabirodalmuk hirdetéseire, további 252 millió forintot fordítottak politikusaik népszerűsítésére.
Orbán Viktor posztjainak fő témái a külpolitika, az EU-val szembeni retorika, illetve a „békemissziók” voltak – ezek gyakran váltak fizetett tartalmakká, nem kis visszhangot kiváltva nemzetközi szinten is. A kormányközeli Megafon 155 millió forinttal járult hozzá a hirdetési nyomuláshoz. Tartalmaik jellemzően a külpolitikára fókuszáltak, és sokszor célozták Magyar Pétert és pártját – azzal vádolva őt, hogy külföldi érdekeket képvisel.
Egy korszak vége?
A Meta és a Google visszavonulása az EU politikai hirdetési piacáról nemcsak egy stratégiai döntés, hanem egy korszakhatár is. Az elmúlt években ezek a platformok meghatározó szereplői lettek a kampánykommunikációnak, sokszor átláthatatlanul, algoritmusok és célozott reklámok segítségével formálva a választói tudatot. Az EU most megpróbálja szabályozni ezt a hatalmat – a platformok viszont inkább kivonulnak.
Ez egyfajta digitális demarkációs vonal: a következő években eldől, hogy a szabályozás valóban hatékonyan védi-e majd a demokráciát, vagy csak újabb eszközt ad azok kezébe, akik kreatívan kerülik meg a kereteket. A kérdés már csak az: vajon az organikus tartalomra építő politikai kommunikáció képes lesz-e pótolni a fizetett kampánygépezeteket – vagy a digitális csatateret most tényleg más szereplők fogják uralni?
Érdemes elolvasni:
