Ma van a HIV/AIDS világnapja: 40 éve jelent meg és 36 millió áldozatot szedett

Az idei december 1-i  HIV/AIDS világnap különleges, hiszen megjelenésének 40. évfordulójához érkeztünk ebben az évben. Szomorú évforduló. 

Az AIDS világnap alkalmából megemlékezhetünk a 37,7 millió HIV-vel élő emberről és az AIDS-betegségben ez idáig elhunyt mintegy 36 millió áldozatról.

A HIV-vel élők élete nem egyszerű, hiszen az érintettek évtizedek óta titkolózásra kényszerülnek, megbélyegződnek, elveszíthetik az állásukat, szociálisan kirekesztetté válhatnak, illetve megsínyli a családi, baráti és párkapcsolatuk is.

Fontos tudni, hogy a HIV-fertőzés nem egyenlő a halálos ítélettel, hiszen ma már minden regisztrált HIV-vel élő számára hozzáférhető a korszerű, kombinált, antiretrovirális gyógyszeres terápia.

Az ún. “gyógyszer-koktél” (cART) fegyelmezett szedése és a rendszeres orvosi kontroll mellett a HIV-vel élők vérében és egyéb testnedveiben nem mutatható ki a HIV jelenléte, vagyis nem fertőzők!

Ezáltal teljes életet élhetnek, félelem nélkül választhatnak partnert, a nők pedig egészséges kisbabának adhatnak életet, akit már anyatejjel is táplálhatnak, írja a Retropajzs Egyesület.

A HIV-fertőzésről

Az emberi immunhiányos állapotot okozó vírus (HIV) az immunrendszer legyengülését váltja ki.

Ennek hatására súlyos fertőzések alakulnak ki, melyek – diagnózis és kezelés hiányában – gyakran vezetnek halálhoz.

Terjedésének számos lehetősége van (például védekezés nélküli szexuális aktus, nem diagnosztizált kismama esetében a magzat méhen belüli fertőződése, intravénás kábítószerhasználat esetén közös tűhasználat).

A vírust nem terjesztik a vérszívó rovarok, az élelmiszerek, az ivó- és fürdővíz, továbbá a mindennapos érintkezések (kézfogás, csókolózás, stb.) sem jelentenek kockázatot.

A HIV jellemzője, hogy a szervezetbe kerülését követően az immunvédekezésben szerepet játszó sejteket évek alatt fokozatosan elpusztítva védtelenné teszi az érintettet az ártalmas baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal szemben. A fertőzést követően általában csak enyhe, kezdeti akut tünetek alakulnak ki. Ekkortól kezdődik a tünetmentes HIV-betegség állapota, mely 3-10 évig is eltarthat.

A gyógyszeres kezelésben nem részesülők kb. 40-50%-ánál fejlődik ki a tünetes HIV-betegség, melynek során a szervezet immunrendszere egyre gyengébbé válik (erre például a szájpenész, övsömör megjelenése hívja fel a figyelmet).

Kezeletlen esetben 8-10 év eltelte után jelenik meg az AIDS-stádium (szerzett immunhiányos tünetegyüttes), daganatos megbetegedésekkel, súlyos fertőzésekkel, stb.

Az orvosi protokoll szerint az újonnan diagnosztizált tünetes HIV-fertőzött/AIDS beteg gyógyszeres kezelését azonnal el kell kezdeni, mely által tünet- és fertőzésmentessé tehető.

Hazánkban a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai intézet – Szent László telephely III. Infektológiai Osztálya és Szakambulanciája, valamint a debreceni, miskolci és pécsi infektológiai centrumok végzik az ellátást.

Világnap

December első napja 1988 óta az AIDS, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes nemzetközi világnapja.

Az AIDS elleni küzdelem jelképe egy piros szalag, amelyet Patrick O’Connell-nek, a Visual AIDS elnevezésű, 15 művészből álló csoport vezetője, írja a hazipatika.com. Akciójuk során a Tony-díj átadásakor háromezer piros szalagot osztottak szét a meghívottak között, hogy felhívják a figyelmüket a betegség elleni harcra.

A végső lökést azonban a gálán fellépő Jeremy Irons-nak köszönhetjük, aki a kamerák előtt is ezt a szalagot viselte.

HIV/AIDS Magyarországon

Az 1985-től rendelkezésre álló hazai járványügyi adatok szerint 2021. első félévéig 4344 HIV-vel élőt tartottak nyilván, közülük 1122-en kerültek AIDS-stádiumba, és 433 fő hunyt el a szerzett immunhiányos szindróma következtében.

A fertőzöttek legnagyobb arányban a homoszexuális férfiak közül kerülnek ki, így a kisszámú oktatási program is hozzájuk jut el. Ennek következménye, hogy a heteroszexuális férfiak és nők ezzel kapcsolatos ismerethiánya jelentős kockázati tényezőt jelent.

Jól példázza ezt L. Márta, a nyugdíjas matematika-fizika szakos tanár és nagymama esete is, aki 20 éve HIV-vel él. 2000 tavaszán a férjéről derült ki a nagymértékű fogyást és a visszatérő lázrohamokat vizsgálva, hogy AIDS-es.

Érdemes elolvasniMiért bukott meg a svéd modell a koronavírus-járvány kezelésében?

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a HIV-fertőzött nők azonosítása és kezelése terén az anyáról gyermekre történő HIV-fertőzés megelőzése érdekében. Ez azonban túlnyomórészt a már diagnosztizált HIV-vel élő nőkre összpontosít. Azon nők esetében, akiknek a várandóssága idején nem végeznek HIV-szűrést, valamint pozitivitás esetén nem kapnak antiretrovirális kezelést, a terhesség, a szülés és a szoptatás során megfertőzhetik a gyermeküket. Utóbbiak esetében – az anya és az újszülött HIV-státusz ismeretének, valamint HIV-pozitív esetben a kezelés elmaradása miatt – jellemzően 5 éves korukra alakulnak ki az AIDS-stádiumra jellemző tünetek.

Tehát tudjuk, hogyan előzzük meg a gyermekek HIV-fertőzését, de nem elég tudni, mit kell tenni.

Széleskörű szakmai és társadalmi összefogásra van szükség, hogy a gyermekek számára megadjuk a legnagyobb esélyt a túlélésre és a legjobb életminőségre. Ennek elérése érdekében egyesületünk 2022. évi célkitűzése, hogy felhívjuk a gyermekvállalást tervező nők és a kismamák figyelmét a HIV-szűrés fontosságára.