A fiatal koreaiak nyugdíj nélkül maradhatnak, de vajon ez vár a magyarokra is?

Dél-Korea egyik legnagyobb gazdasággal foglalkozó intézménye az állítja, hogy az egyébként magas életszínvonallal rendelkező ázsiai ország komoly gondok vannak a nyugdíjrendszerrel, hiszen az 1990 után születetteknek várhatóan nem lesz állami nyugdíjuk, ha nem kerül sor a jelenlegi nyugdíjrendszer azonnali átalakítására. Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó, mégis kritikus a helyzet. És nagyon tanulságos a magyarok számára is.

Korhatár

A Korea Economic Research Institute (KERI) tanulmánya szerint az egyik problémát a viszonylag alacsony nyugdíjkorhatár okozza.

Ha minden marad a régiben, akkor azok, akik 2055-től kapják a nyugdíjat, valószínűleg nem fogják tudni igényelni a járulékok.

Az Ötök csoportjában(G-5), amibe beletartozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán, 65 és 67 év közötti nyugdíjkorhatár, míg

Dél-Koreában az állami nyugdíjra való jogosultsági életkor jelenleg 62 év.

Az is hatalmas különbség, hogy az ázsiai országban nincs is nagy hajlandóság a drasztikus változtatásra, így amíg Szöul 2033-ban tervezi 65 évre emeli a korhatárt, addig

a G-5 számára a közeljövőben ez már 67-75 év lesz.

Nyugdíjalapba való fizetés összege

Az is gondot okoz a koreai rendszerben, hogy a biztosítási díj, az az összeg, amelyet egy magánszemély vagy vállalkozás évente fizet egy biztosítási kötvényért a jövedelem alapján,

a koreai állami nyugdíj esetében 9 százalék.

Ezzel szemben a G-5-ök 20,2 százalékos átlagot hoznak, mivel ez a szám az Egyesült Államokban 10,6 százalék, Japánban 18,3 százalék, Németországban 18,6 százalék, az Egyesült Királyságban 25,8 százalék és Franciaországban 27,8 százalék.

Magyarországon a nyugdíjjárulék 10 százalék.

A jelentés szerint Dél-Korea hiányos állami és magánnyugdíjprogramjai, illetve a nyugdíjrendszer reformjának elmaradása komoly terhet jelenthet a jövő generációi számára.

Szolgálati idő

A rövidebb ideig tartó szolgálati idő szintén tovább csökkenti a fiatalok esélyét a nyugdíjra.

Dél-Korában a jogosultsági évek száma 20 év, míg a G-5 átlaga 31,6 év.

Az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban 35, 45 és 43 év volt a jogosultsági idő.

Demográfiai válság

Dél-Korea 2025-ben válik szuperöregedett társadalom, plusz az idősek növekvő szegénységével is küzd.

A KERI szerint a 65 éves és idősebbek szegénységi rátája itt volt a legmagasabb a 38 OECD-tagállam közül, 40,4 százalék.

Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok 23 százalékkal a második helyen áll, Japán és Nagy-Britannia pedig 20, illetve 15 százalékkal követi őket.

A csaknem 52 milliós ország 2025-ben lesz szuperöregedett társadalom, a 65 évesek és idősebbek aránya ekkor eléri a 20,3 százalékot, és 2045-re pedig ez a mutató várhatóan a 37 százalék lesz.

“Szükséges a magánbiztosítási és nyugdíjpiac élénkítése a több adókedvezmény és a nyugdíjrendszer átalakítása mellett, hogy felkészüljünk a szuperöregedő társadalomra”

– mondta a jelentésben Choo Kwang-ho, a KERI gazdaságpolitikai részlegének kutatási vezetője.

Érdemes elolvasniSzemtől szemben a halállal

A magyar nyugdíjrendszer

A helyzet a magyarok számára is tanulságos lehet, mivel sok egyezést mutat a két nyugdíjrendszer. Igaz, hogy az átlagos szolgálati idő több mint kétszerese a koreainak, viszont

nálunk minden tényező változatlansága mellett 2060-ra 10 aktív korúra 6 nyugdíjas fog jutni.

Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkorúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40 százalék felett lesz.

Kétségtelen, hogy beavatkozásra a magyar rendszernél is szükség lehet, amit jól mutat a társadalmi pesszimizmus is:

az aktív magyar lakosság többsége (54 százaléka) szerint bedől az állami nyugdíjrendszer mire ő beléphetne abba, írja a napi.hu.

A változást viszont sajnos minden esetben nagyon nehéz keresztülvinni, hiszen a politikai elit a nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok szavazataiért is küzd. Az átalakítás a pártok népszerűségét először jelentősen csökkentené a nyugdíjasok körében, így a nyugdíjkorhatár emelése vagy a rendszer teljes megreformálása hamvába holt ötletnek tűnik…