A nadrág története: tényleg a hunok hozták keletről?
A nadrág története kapcsán Magyarországon ma már szinte közhelynek számít, hogy a steppei népek terjesztették el Európában. Egy kis nemzeti büszkeség is vegyül bele: lám, mi tanítottuk meg a “művelt Nyugatot” a gatyahordásra. Vagy legalábbis a mi steppei elődeink. De mi az igazság a nadrág körül? Tényleg a nomád népek hatására terjedt el Európában? És ha igen, akkor mely népeket kell keresnünk a feltalálói között?
A nadrág története, ahogy a hunok hozták
Közösségi oldalak megosztásaiban, körlevelekben vagy éppen történelmi tárgyú fórumokon szívesen büszkélkednek különböző szerzők azzal, hogy a nadrágot mi adtuk Európának. Míg Európában kényelmetlen tógákban vagy éppen szoknyában jártak, addig a nomád népek nadrágot viseltek. Vagy, ahogy a magyar Wikipédia sajnos meglehetősen pontatlan szócikke állítja:
a magyarok ismertették meg Nyugat-Európával a nadrágot, ahol addig szoknyát viseltek.
Más a véleménye a Magyarságkutató Intézet szakértőjének, Hidán Csabának, aki a szkítáktól és a hunoktól eredezteti a nadrágot, amint az a köztelevízió M5 csatornáján nemrég egy hunokról szóló műsorban elmondta.
A nadrág története, úgy hogy a hunok vagy éppen a szkíták hozták, tartalmaz logikusnak tűnő elemeket. A lovagláshoz ugyanis alulról zárt öltözékek szükségesek, a mediterrán civilizációk éghajlati adottságai viszont ezt nem igénylik. Egészen más a helyzet a középkori Európával, ahol a hidegebb időjárás miatt már sokkal inkább indokolt a nadrágviselet.
Az alábbiakban ezért két kérdésre keressük a választ: mikor jelent meg a nadrág Európában és csakugyan szoknyát viseltek-e az európai férfiak, ahogy azt a magyar Wikipédia állítja?
A nadrág története kelettől nyugatig
A legelső ismert nadrág Nyugat-Kínából került elő. A radiokarbon datálás a Kr. e. 13 és 10. század közé keltezte. A nadrágok két férfi sírjából kerültek elő, akik 40 éves koruk körül hunytak el. A vizsgálatot végző régész szerint lovasok használták, akik az uniformisuk részeként viselték a nadrágot.
Az európaiak két irányból találkozhattak először nadrágot viselőkkel. Egyrészt a Kr. e. VI. században a perzsák már használták a nadrágot. Ez megjelenik a perszepoliszi domborműveken, ahol többek között nadrágos alakok is feltűnnek. A másik irány, a perzsa előrenyomulással nagyjából egyidőben, a görög gyarmatvárosok és az eurázsiai nomád népek kapcsolata. A görögök maguk lenézték a nadrágviselő barbárokat, a ruhadarabjukat pedig egyenesen “zsáknak” csúfolták.
A rómaiak eleinte átvették a görögök magatartását, ám amikor a birodalmuk kiterjedt északabbi területekre is, hamar megváltoztatták az álláspontjukat. Kétféle nadrágtípus terjedt el náluk, az ún. femoralia, ami a latin femur (comb) szóból származó kifejezés, és arra utalt, hogy viselője combját fedte. Általában szűkebb szabású volt. (Létezett az ún tibialia is, a sípcsont jelentésű latin tibia szóból, amely a térd alatt végződő nadrágokra utalt).
A másik fajta nadrágot a braccaenek hívták, amelyet a rómaiak a galloktól vettek át. Ez egy zsinórral ellátott, gyapjúból készült ruhadadab volt, amelyet előszeretettel viseltek a Római Birodalom hidegebb éghajlatú tartományaiban.
Láthattuk tehát, hogy a rómaiak jóval a hunok megérkezése előtt már viseltek nadrágot. De mi a helyzet akkor a tógával meg a szoknyával?
Európa nadrág nélkül
Bár a középiskolai órákról vagy éppen a filmvilágból a tóga meg a szoknya valóban gyakori ruhadarabnak tűnik, a valóság ettől némiképpen eltér. A tóga viselete rangjelző szereppel bírt és csak hivatalos alkalmakon vették fel a rómaiak, akik egyébként maguk sem igazán szerették. A világhírűvé vált kilt, vagyis a skót szoknya pedig meglehetősen kései jelenség, az újkor óta létezik, bár egyéb szoknyák valóban elterjedtek voltak.
A rómaiak körében a tunika számított a hétköznapi viseletnek és a korai középkorban is ennek a változatai terjedtek el. Ez egy egyrészes, alul nyitott ruhadarab volt. Különféle változatai elterjedtek az egész kontinensen. Már a kelták is viselték (sőt, Diodórosz szerint braccae-val együtt hordták).
A germánoknál is találkozunk tunikával, ahogy az a legkésőbb Kr. u. 500 körül földbe került thorsbergi mocsári áldozóhelyen talált, épen maradt ruhadarabokból kiderült.
Úgy tűnik tehát, hogy a nadrágot az európai népek jóval a magyarok és a hunok előtt is ismerték. Ez a tény mit sem von le elődeink érdemeiből, mindössze arra int minket, hogy érdemes olyasmit a nevükhöz kapcsolni, amit valóban ők adtak Európának.
Érdemes elolvasniA Szent Korona Habsburg hamisítás áldozata lett?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű
Tudod, mi a barbakán? Megmutatjuk a megmaradt magyarországi barbakánokat