Ezer embert kellett evakuálni a Taal vulkán kitörése miatt – VIDEÓ

Egy kicsi, de nyugtalan vulkán a Fülöp-szigetek fővárosától délre 3,5 kilométeres csóvát lövellt ki szombaton, ami arra késztette a hatóságokat, hogy megemeljék a riasztási szintet és több mint ezer lakost evakuáljanak.

A Manila központjától körülbelül 70 km-re délre fekvő Taal vulkánra vonatkozó riasztást 3-as szintre emelték az 5-ös skála 2-es szintjéről, ami a szeizmológiai és vulkanológiai hivatal szerint azt jelenti, hogy “magmás behatolás van a főkráterben, amely kitörésekhez vezethet.”

“A kráter sekély részében lévő magma kölcsönhatásba léphetett a vízzel és ennek következtében phreatomagmatikus tevékenységnek nevezett kitörést okozott”

– mondta Renato Solidum, a vulkanológiai ügynökség vezetője a DZMM rádióállomásnak.

Solidum azonban azt is említette, hogy az aktivitás nem lesz olyan robbanásveszélyes, mint a 2020. januári kitörés, mindössze a tó közepén található vulkán környezetére korlátozódhat.

A hatóságok több mint 1100 embert evakuáltak a vulkán közelében lévő tóparti lakóközösségből – közölte a katasztrófavédelem. A kitelepítettek között halászok és a halkeltető telepek dolgozók is vannak.

A Taal a világ egyik legkisebb aktív vulkánja. Annak ellenére, hogy mindössze 311 méter magas, pusztító erővel bír, egy 1911-es kitörés több, mint 1300 ember halálát okozta.

2020. januárjában a Taal egy 15 km-es hamu- és gőzoszlopot lőtt ki, amely több mint 100.000 embert kényszerített otthonai elhagyására, a repülőjáratokat is törölték.

Nehéz, szénszerű hamu zúdult a városokra és falvakra, ami mindent betakart, a házak és a fák meghajlottak a súlya alatt. Az érintett területeken nem volt sem áram, sem friss víz.

Tavaly júliusban a hatóságok ismét ezreket evakuáltak, miután Taal 1 km-es magas gáz- és gőzcsóvát lövellt ki.

A Taal vulkán a Tűzgyűrűn található – egy patkó alakú övön a Csendes-óceán medencéjében, ahol a világ legtöbb aktív vulkánja található. A földmozgások 90%-a itt történik, amikor a tektonikus lemezek egymásnak nyomulnak, ami rengések kiváltó oka.

A “gyűrű” egy 40.000 kilométeres íven húzódik a Csendes-óceáni-lemez határától a kisebb lemezekig, például a Fülöp-tenger lemezéig, a Csendes-óceán szélét szegélyező Kókusz- és Nazca-lemezekig.