Mátyás király halála – méreg végzett vele?
1490. április 6-án hunyt el Hunyadi Mátyás, aki egyesek szerint a magyar történelem legkiválóbb uralkodója volt. Mátyás király halála kapcsán általában kétféle elképzelést szoktunk emlegetni. Az egyik az, hogy a király természetes módon hunyt el. A másik szerint viszont Mátyás király a felesége, Aragóniai Beatrix mérgezésének esett áldozatul. De vajon mit tudhatunk meg az esetről? Ennek próbáltunk utánajárni.
Virágvasárnapból gyászba
1490. április 4-én virágvasárnapi ünnepségre készült Bécs városa, amelyet Mátyás király egyfajta rezidenciának használt azóta, hogy elfoglalta. Az ünnepség azonban elhúzódott, a király Bonfini beszámolója alapján hat órán keresztül figyelte az eseményeket. A szertartást követően visszavonult a lakosztályába és meg akarta várni Beatrix királynét is, aki a további ünnepségeken vett részt. Mivel addig nem evett semmit, olasz fügét kért, (ami április elején Bécsben nem lehetett könnyű beszerezni), ám a kamarása állottat szolgált fel neki. Ez kiborította addigi béketűréséből Mátyást, és az időközben az ünnepekről visszatérő Beatrix sem tudta megnyugtatni, hiába javasolt különböző fogásokat ebédre.
A király ezt követően váratlanul rosszul lett.
Bonfini gutaütést emlegetett, ami a királynak rettenetes fájdalmakat okozott. Mátyás király több mint egy napon keresztül szenvedett, majd nagyhét keddjén hunyt el.
Mátyás király gyilkosa Beatrix királyné?
Már egy korabeli itáliai forrás is úgy értesült, hogy Mátyás királyt a felesége mérgezte meg. Az utókor szemében csak fokozta a gyanút, hogy a király 47 évesen nem számított idősnek. Ráadásul Beatrix meglepő módon megőrizhette királynéi státuszát, hiszen II. Ulászló felesége lett. Vele a királyné egyébként már 1479-ben Olmützben is találkozhatott, amikor Mátyás magyar, Ulászló pedig cseh királyként az egymással kötendő békéről tárgyalt. Sőt, néhány sakkpartit is játszott Ulászlóval, akiről egyébként fiatal korában a kortárs források úgy emlékeztek meg, hogy szemrevaló férfi volt.
Adódna tehát a feltételezés, hogy Beatrix azért ölte meg a férjét, hogy megőrizze a hatalmát.
Csakhogy a helyzet korántsem ennyire egyszerű. A Magyar Királyság jogszokásai nem ismerték az özvegy királyné fogalmát. Ha mégis túlélte a férjét, akkor általában valamiféle szerény kegydíjat biztosítottak neki, de ennek nem volt hagyománya. Zsigmond király özvegyét, Cillei Borbálát a lánya, Erzsébet királyné közreműködésével és a magyar országgyűlés hozzájárulásával semmizték ki. Erzsébet, Albert özvegye pedig fegyveres harcot vívott fia öröklésének elismeréséért, emellett pedig királynéi jószágai megtartásáért.
A magyar királynék, így Beatrix státuszát is, egyedül az biztosította, ha a férjük életben volt.
Azt pedig, hogy a magyar trónra pályázók közül pont a házasságot megkötni tudó Ulászló lesz az örökös, Mátyás halála idején nem lehetett tudni,
Hogy Beatrixnak mennyire fontos volt a férje életben maradása, arról árulkodó jeleink is akadnak. Bonfini beszámolója alapján ugyanis a királyné volt az egyetlen, aki cselekedett.
“A fejedelem iránti roppant tisztelet miatt még e végső életveszedelemben sem meri megérinteni senki, senki sem merészkedik arra, hogy szóval vagy étellel megsegítse. Csak a királyné az, aki majd összeszorított ajkát erővel szétfeszítve éltető szert tölt bele, majd fülét, ujját, haját ráncigálja, hogy föleszméljen, majd, mint ilyen bajban szokás, elkötözi karját, kezét, lábszárát; aztán belekiált a fülébe, felnyitja befordult szemét, abba nem hagyja a buzgólkodást, a szerető gondoskodást, a kór súlyától megrökönyödött orvosokat kérdezi, noszogatja.”
Ebből a rövid részletből is jól érzékelhető, hogy Beatrix tisztában volt az események súlyával és azzal, hogy Mátyás halálával mindent elveszíthet.
Mátyás király halálának okai
Bonfini ránk maradt leírása alapján két orvos vizsgálta meg Mátyás király halálát. Korányi Frigyes 1890-ben természetes halált állapított meg a leírt tünetekből, amelyeket agyvérzésnek tulajdonított. Herwig Egert osztrák orvos 1982-ben azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Itáliában voltak forgalomban olyan mérgek, amelyek hasonló tüneteket produkáltak. Azonban az is kérdéses, hogy mikor került volna a méreg Mátyás szervezetébe, hiszen Bonfini hangsúlyozta, hogy a füge előtt órákig nem fogyasztott semmit. A fügét pedig a leírás alapján legfeljebb megkóstolta, de nem ette meg.
A természetes halált több tényező is erősíti. Bár mai szemmel egy 47 éves férfi jó egészségnek örvendhet, Mátyás király esetében ez nem volt így. Élete során több sebesülést is összeszedett, az egyoldal táplálkozás miatt pedig köszvénytől szenvedett.
1489-ben, a halála előtt egy évvel már nem tudott járni sem, hordszéken közlekedett.
Az európai udvarokban Mátyás király közelgő halálával számoltak, ám 1490 tavaszára jobban lett és Bécsbe utazott. Egy hónappal a halála előtt Bakócz Tamás bíboros, a király unokatestvére, Geréb Péter tanúskodása mellett, eladta bécsi házát, vélhetően azért, mert sejtette, hogy hamarosan nem fog sokat érni.
Maga Mátyás király is érezhette, hogy nem sok van hátra neki. 1489 októberében, fél évvel a halála előtt ajánlatot tett a Habsburgoknak: elismeri Habsburg Miksa öröklését a magyar trónon, cserébe pedig ők ismerjék el fiának, Corvin Jánosnak a bosnyák királyságát. A magabiztos Habsburgok azonban nem éltek az ajánlattal. Mátyás ezt követően adta át Visegrád és Buda várát, valamint a Szent Koronát Corvin Jánosnak. Ez döntő előnyt biztosított neki a Mátyás halála után kirobbant örökösödési háborúban, de ezzel az eséllyel végül nem tudott élni.
Érdemes elolvasniÖt alkalom, amikor másképpen alakulhatott volna a középkori magyar történelem
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szúnyogok segítségével küzdenék le kutatók a maláriát
Kína valóban a titokban tartott repülőgép-hordozójával gyakorlatozik?
Egy orosz törvényhozó szerint Putyinnak ‘minden joga megvan arra’, hogy a NATO-országokat támadja
65 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek már ragasztót gyárthattak
Egy meteorit alapján a Marson is létezhettek melegvizes források
Hüpszipülé, az ókori görög királnyő, aki minden férfit megöletett a szigetén