Az Árpád-házi hercegnő, aki házasságért megszökött a kolostorból

Az Árpádok dinasztiája, vagy ahogy Kézai Simon nevezte, a Turul-nemzetség, számos szentet és boldogot adott a középkori Európának. Emiatt gyakran nevezték őket a szent királyok nemzetségének is, ami a középkorban fontos ideológiai támaszt jelentett uralkodásuknak. Akadtak emellett olyanok is, akik fordulatos életükkel vívták ki a kései utókor figyelmét. És akadt olyan is, aki mindkét szerepet betöltötte: Árpád-házi Erzsébet, V. István lánya, akiből annak ellenére boldogként tisztelt személy lett, hogy egy házasságért megszökött a margitszigeti kolostorból.

Árpád-házi Szent Margit árnyékában

Ha Árpád-házi Erzsébetről beszélünk, akkor aligha a mostani írás főszereplőjére gondolunk. A leghíresebb Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András lánya, akinek már röviddel a halála után tekintélyes kultusza alakult ki. A másik, szintén ismertebb Erzsébet, Árpád-házi Boldog Erzsébet, III. András király lánya, aki egyeneságon a dinasztia utolsó sarja volt. Mellettük azonban akad még egy neves Erzsébet, mégpedig V. István lánya, aki fordulatos életével legalább akkora figyelemre tarthatna számot, mint társai.

Erzsébet V. István magyar király (1270-1272) legidősebb lányaként láthatta meg a napvilágot 1255-ben. (Bár sok helyen még Wertner Mór nyomán azt olvashatjuk, hogy a lányok sorában ő volt a negyedik). Élete eleinte nagyon hasonlított nagynénjéhez, Szent Margitéhoz. Négy évesen kolostorba adták, (Margitnál is egy évvel fiatalabb korban), ott nevelték, ott öltötte magára az apácafátyolt 1263-ban. Apja és nagyapja, IV. Béla éveken keresztül háborúzott egymással, de a konfliktus nem befolyásolta Erzsébet életét. A fennmaradt késői források szerint Erzsébet, királyi származásáról elfeledkezve, alázatosan szolgálta a közössége javát, akárcsak Margit.

IV. Béla megkoronázza V. Istvánt a Képes Krónikában (Wikipédia)

1270-ben nagynénje elhunyt, hamar elindult a szentté avatási eljárás is. Ennek keretében jegyzőkönyvet vettek fel, kihallgatták azokat, akik találkoztak Margittal, így történt ez Erzsébettel is. Ezzel gyakorlatilag azon kevés Árpád-házi közé tartozik, akinek a szavai az utókorra maradtak. Ugyanebben az évben elhunyt IV. Béla is, és V. István lett a király, Erzsébet pedig gazdag adományokat eszközölt ki a margitszigeti apácakolostornak.

Árpád-házi királylányok Szerbiában

V. István halála után IV. (Kun) László (1272-1290) lett a király. A ránk maradt források szerint Erzsébet befolyása tovább erősödött, öccse újabb adományokat tett a kolostornak. Sőt, hamarosan Erzsébet lett a margitszigeti kolostor elöljárója is. Úgy tűnt, hogy hasonló életpályát fut be, mint híres nagynénje, Margit, ám hamarosan az élete gyökeres fordulatot vett.

Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy egy 17. század végi ábrázoláson (Wikipédia)

Katalin, Erzsébet húga a szerb királyhoz, Dragutin Istvánhoz ment feleségül. Ő azonban 1282 leesett a lováról, és olyan súlyosan megsérült, hogy lemondatták Szerbia trónjáról és a Szerémség királya lett. Szerbiában Milutin István uralkodott. Katalin meghívta a szerb udvarba Erzsébetet, ahol Milutin István szeme megakadt rajta. Olyannyira, hogy egy görög krónikás szerint magáévá is tette. Milutin István feleségeként maga mellé akarta venni Erzsébetet, és azt remélte, hogy ezzel elnyeri Kun László támogatását is, hiszen Dragutin István még a magyar király kunjainak a segítségével mondatta le apjukat a trónról.

Milutin István szerb király a Studenica monostor freskóján (Wikipédia)

A házassággal azonban több probléma akadt azon kívül, hogy Erzsébet apáca volt. Egyrészt a szerb ortodox egyház nem jó szemmel nézte a katolikus feleségjelöltet. Másrészt a kánonjoggal ellenkezett a házasság, hiszen egy testvér nem vehette el a sógorának/sógornőjének a testvérét házastársul. Milutin István pedig maga is házasember volt, bár korábban elbocsátotta feleségét, az egyház nem választotta el tőle. Végül egy negyedik érv döntött: Milutin úgy vélte, hogy Kun László nem tud érdemi segítséget nyújtani neki, ezért egyszerűen hazaküldte Erzsébetet.

Szöktetés a kolostorból

Erzsébet politikai kapcsolatain ez a balsikerű kaland nem változtatott, noha úgy tűnik, végleg elveszítette elöljárói tisztségét a Margitszigeten. Közte és Kun László között fennmaradt a szoros testvéri kötelék, olyannyira, hogy Kun László életében fontos szerepet játszott Erzsébet. Egyrészt amikor Lászlót megtámadta egy halálosnak tűnő betegség, akkor Erzsébet javasolta azt, hogy Margit velumát vigyék át hozzá, ami csodatévőnek bizonyult. Másrészt amikor a király viszonya végleg megromlott a királynéjával, Anjou Izabellával, akkor egyszerűen Erzsébetre bízta, hogy a margitszigeti kolostorban őrizze a feleségét.

A margitszigeti apácakolostor légifotón (Wikipédia)

Ám hamarosan Magyarországra érkezett egy cseh nagyúr, egy bizonyos Závis von Rosenberg. Závis a lovagi erényeket testesítette meg, nemcsak a testi erejéről, hanem a műveltségéről is híres volt. A Cseh Királyságban szemben állt Vencel királlyal és Habsburg Judit királynéval, miután korábbi feleségének, Kunigunda özvegy királynénak a birtokait annak halála után megtartotta. László alighanem szövetségest látott Závisban, de Erzsébetnek is megtetszhetett a cseh nagyúr.

1288 májusának egyik estéjén László, Závis és a király emberei lecsaptak a margitszigeti kolostorra, felkutatták Erzsébetet, és “elrabolták”. Bár Lodomér esztergomi érsek levele szerint Erzsébet nem igazán ellenkezett, sőt kedvét lelte a szöktetésben, miközben a kolostor több emberét a támadók egyszerűen megverték. Az esküvőt pár napon belül tető alá hozták, Erzsébet pedig Závisszal együtt Csehországba távozott.

Lefejezés és befejezés

Erzsébet hamarosan életet adott közös gyermeküknek, Jánosnak. Závis hetedhétországra szóló keresztelőt szervezett, hiszen három uralkodót, Habsburg Rudolf császárt, Kun László királyt és Vencel cseh királyt is meghívta. Vencel, a felesége Habsburg Judit tanácsára, nem fogadta el a meghívást, hanem arra kérte Závist, hogy jöjjön Prágába és személyesen tolmácsolja azt. Závis meg is tette ezt, ám a király nem törődött a meghívással, hanem megvádolta a nagyurat, hogy jogtaanul tartja magánál az elhunyt Kunigunda birtokait. A cseh nagyúr hiába tiltakozott, lefogták, noha ehhez a művelethez hat ember kellett.

Ennek hírére a testvérei felkelést robbantottak ki. Vencel ostrom alá vette Fürstenberg (ma: Svojanov) várát. Hogy megtörjék a védőket, a fogoly Závist arra utasították, hogy parancsoljon fegyverletételt nekik. Ő azonban erre nem volt hajlandó, sőt ellenállásra buzdította őket. Ezt látva a védők szeme láttára, akik között talán Erzsébet is ott lehetett, lefejezték a cseh nagyurat.

Závis kivégzése egy 20. század eleji festményen (Wikipédia)

Az özvegy Erzsébet körül elfogyott a levegő Csehországban. Magyarországon sem Kun László uralkodott már, akit ugyanebben az évben gyilkoltak meg, egy hónappal Závis lefejezése előtt. Az utóda, III. András Erzsébet távoli rokonának számított, ráadásul az a Lodomér érsek támogatta őt, aki a fennmaradt levelében finoman szólva sem szimpatizált a szökött apácával. János, Erzsébet fia vélhetően kiskorában elhunyt. Hogy Erzsébet merre vehette az irányt, visszajutott-e a margitszigeti apácakolostorba, nem tudjuk.

1300-ban Nápolyban tűnt fel, ahol testvére, Mária nápolyi királyné, aki az Anjouk magyarországi trónralépéséért küzdött. Erzsébet itt újra belépett az apácák közé, és 1321-ben Nápolyban hunyt el, ott is temették el. (Noha a Margit-legenda szerint a sírja a margitszigeti kolostor káptalantermében található). A kései történetírók tollán lassan elfeledték a szerbiai és csehországi kalandját, és az Árpád-ház boldogként tisztelt személyei közé sorolták.