Bemutatjuk a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, a béke szigetét

Európai kitekintéssel a hazánkban fennmaradt kastélyállomány mennyiségében szerénynek, ugyanakkor a kulturális örökségi értékét – különösen az építészeti örökség és a műemléki érték tárgykörében – tekintve minőségében jelentősnek mondható. Hazánkban felújított és hányattatott sorsú kastélyok egyaránt megtalálhatóak. A kastély fogalom jelentéstartalma időről időre változáson ment át, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha e sajátos építészeti műfajról beszélünk. A jelenleg is használt közismert, 19. századból eredő fogalma szerint előkelő, jómódú személyek székhelye, főurak, földesurak fényűző lakóhelye.

A Károlyiak kastélya, Fotó: Mayer Jácint

A második világháború után a kommunista politikai berendezkedésnek ideológiai szempontból is választ kellett adnia az úgynevezett feudális múlt emlékeihez való viszonyra. Azt a vezetés a helyzet visszássága ellenére felmérte, hogy fontos a múlt értékeit megőrizni. A magángyűjteményeket elsősorban a közgyűjtemények kincseiként mutatták be, a kastélyoknak és kúriáknak pedig közhasznú feladatokat szántak. Sok alakult át öregek otthonává, árvaházzá, üdülővé, múzeummá, esetleg kaptak valami hivatali funkciót.

A kastélypark, Fotó: Mayer Jácint

A legnagyobb kastélyépítők között megemlítendők a Batthyányak, az Esterházyak, a Zichyk a Festeticsek, a Széchényiek, az Andrássyak és a Károlyiak.

A vörös szalon, Fotó: Mayer Jácint

Fejér megye az egyik legtöbb kastéllyal rendelkező megyénk, aminek területén Székesfehérvártól 20 km-re, a 81-es főút mellett, északra található a Károlyiak fehérvárcsurgói hajléka. A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. A mai épület helyén már a 18. században állt egy kisebb, L alakú barokk kúria, de amikor a Károlyiak kezébe került, annak csak a pincéjét hagyták meg. Heinrich Koch építész tervei alapján 1844 és 1851 között egy sokkal fényűzőbb kastéllyá építettek át, melynek terjedelme 6000 m² lett, és a család nyári rezidenciaként szolgált. Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, korai halála után pedig a kastély tulajdonosa idősebbik testvére, Károlyi Gyula lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály a fiatalabbik pedig Károlyi József. Ő hajtotta végre az utolsó nagy átalakítást az 1910-es években, amikor a jelenlegi alaprajz és a homlokzat létrejött, és a könyvtár a helyére, az U alak közepére került. A park is ekkor nyerte el a mai formáját.

A kék szalon, Fotó: Mayer Jácint

Fehérvárcsurgót a családnak 1944-ben el kellett hagynia. A világháborús harcok ideje alatt katonák használták, röviddel ezután pedig a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította, 1949-ben pedig görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Aztán állami nevelőotthonként működött egészen 1979-ig, amikor leromlott állapota miatt szükségessé vált az elhagyása. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került. Helyreállítása a ’90-es évek derekától ment végbe fokozatosan.

Érdemes elolvasniModern igényeket kiszolgáló, újépítésű attrakció. A Bory-vár

A kastélyban nincsenek eredeti bútorok: 1979-ig gyakorlatilag mindent elpusztítottak vagy elvittek. A jelenlegi berendezés némelyike az eredetiek stílusában legyártott új darab, egyiket-másikat pedig a család vásárolta. A kastély vezetéssel járható be kb. egyórányi időtartamban, valamint szállodaként is üzemel. A parkot botanikai séta keretében érdemes megtekinteni. A 22,5 hektáros történeti kert természetvédelmi terület, mely rekonstrukció keretében frissen telepített növényekkel, 100-170 éves meglévő őshonos és egzóta faállománnyal, a csónakázó tóval és a gloriettejével várja az érdeklődőket.

Forrás: https://karolyikastely.accenthotels.com