Öt ország is megpuccsolta az EU gázcsökkentési tervét

Az Európai Unió – főként déli – országainak egy csoportja a javaslat szerdai debütálása után kevesebb mint 24 órával máris megsemmisítette Brüsszel azon törekvését, hogy szabályozza a tagállamok gázfogyasztását.

Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Görögország határozottan nemet mondtak arra tervre, miszerint az EU tagállamainak 15 százalékkal kellene mostantól csökkenteniük a gázfelhasználásukat, mintegy takarékoskodva a téli időszakra. A jóváhagyáshoz minősített többség szükséges – 15 ország, amely az EU lakosságának 65 százalékát képviseli. Az egyéni vétók, sürgősségi eljárás lévén ebben az esetben nem érvényesek.

Az EU energiaügyi miniszterei jövő keddi ülésükön tárgyalják a javaslatot és magát a gázválságot, illetve annak megoldási tervét, de addigra a Bizottság javaslata már elveszett ügy lehet.

A szavazatok földrajzi megoszlása nem újdonság – meglehetősen gyakran kerülnek összetűzésbe pénzügyi vitákban a takarékosabb északi és a pazarló, szegényebb déli államok. Utóbbiak most úgy érzik, hogy a javaslat nem szól másról, mint hogy a kétségkívül bajban lévő Németországnak dobjon az egész szövetség mentőövet.

Robert Habeck német alkancellár csütörtökön bírálta azokat az országokat, amelyeket nem akarnak részt venni a spórolásban.

„Energiát kell megtakarítanunk Európában, és mindenekelőtt gázt” – mondta Habeck egy sajtótájékoztatón.

„Ez azt jelenti, hogy azoknak az országoknak, akiket nem érinti közvetlenül az oroszországi gázcsökkentést, segíteniük kell más országoknak. Ellenkező esetben nem lenne európai szolidaritás.”

Sokan nem értenek ezzel egyet, nem utolsósorban Athénban – a görögöknek keserű emlékei vannak arról, hogy a 2015-ös adósságválság idején pénzügyi szolidaritást kért Németországtól.

“Tegyük fel, hogy 15 csütörtökön csökkentjük a gázfelhasználást – ez nem jelenti azt, hogy több gáz megy majd Németországba. Ez nem jelenti azt, hogy vannak üres vezetékek, amiket meg lehetne tölteni” – mondta Kostas Skrekas görög energiaügyi miniszter a helyi rádióban.

“Érdekes, hogy a Bizottság hogyan tehette meg ezt a bejelentést komoly konzultáció nélkül.”

A spanyol környezetért felelős miniszter, Teresa Ribera elítélte Brüsszel tervét. Mint mondta, az “nem a leghatékonyabb, és nem a legigazságosabb”.

„Teljesen ellenezzük” – mondta João Galamba portugál energiaügyi és környezetvédelmi államtitkár.

Az EU szigetországai is lázadnak, azzal érvelve, hogy ők nem csatlakoznak a törzshálózathoz, így amúgy sem tudnak értékes gázt küldeni a rászoruló kontinentális szomszédoknak.

“Ciprusra ez nem vonatkozhat mindaddig, amíg a szigetet közvetlenül nem kapcsolják össze az EU földgázhálózatával” – mondta csütörtökön egy ciprusi tisztviselő.

Skrekas elmondta, hogy ő és Ribera közösen írnak egy ellenzéki levelet, amelyet a tervezettel elégedetlen fővárosok fognak majd aláírni. A görög miniszter szerint benne lehet Párizs, Róma, Valletta és Pozsony is.

A spanyol minisztérium tisztviselői megerősítették, hogy kapcsolatban állnak a görögországi, olaszországi, franciaországi és más hatóságokkal, de pontosították, hogy a közös levélben alternatív megoldásokat keresnek a kívánt gázmegtakarítás elérése érdekében az egész Unióban.

“Franciaország nem fejtette ki álláspontját” – mondta a francia energiaügyi minisztérium szóvivője.

Az olasz, szlovák és máltai állandó EU-képviselet egyelőre nem válaszol Skrekas felhívására.

Dánia, Hollandia és Luxemburg Németország és a vészhelyzeti szabályok mellett mellett foglalt állást.

Bulgária még elemzi a javaslatot.

A voksolási szabályok szerint a sürgősségi javaslat kudarcot vall, még ha Franciaország támogatja is, de Olaszország az ellenző országok mellé áll.

Látható, hogy sokan úgy gondolják, hogy a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentése már túl nagy követelés lenne, de ezen túlmenően a vita fő oka az, hogy a kötelezvény aktiválható nemzeti hozzájárulás nélkül is.

A végső javaslat – ha elfogadják – megkövetelné ugyan, hogy a Bizottság konzultáljon az EU-tagokkal, de nem kellene konkrét engedélyt kérnie a kötelező érvényű csökkentések aktiválásához.

A spanyol Ribera elítélte, hogy Brüsszel “általános orientációs vita nélkül terjesztette elő javaslatát az Európai Tanácsban, annak ellenére, hogy a gazdasági következmények és az újraelosztási hatások különösen fontosak”.

Anna Moskwa lengyel klímaminiszter figyelmeztetett : “a szolidaritási mechanizmus nem vezethet egyetlen tagállam energiabiztonságának csökkenéséhez sem”.

Azok az országok, amelyek már eddig is takarékoskodtak, arra ösztönzik társaikat, hogy kövessék példájukat.

„Az energiamegtakarítás az egyik legfontosabb intézkedés, amit megtehetünk az orosz gáztól való függőségünk csökkentése érdekében” – mondta a Politiconak Rob Jetten holland energia- és klímaügyi miniszter. A meleg télnek és az önkéntes megtakarítási kampánynak köszönhetően idén eddig harmadával sikerült csökkentenie az energiafogyasztást az országnak.

„Hollandia teljes mértékben támogatja a kötelező energiamegtakarítási célt” – tette hozzá Jetten.

A luxemburgi minisztérium egyik tisztviselője azt mondta, hogy országuk örül annak, hogy végre javaslatot tettek az energiakeresletet célzó intézkedésekre, miután az első válaszok csak a készletek felhalmozásáról szóltak.

Dan Jørgensen dán energiaügyi miniszter szerint náluk nincs gond.

” Dániában már jó ideje készülünk erre a helyzetre” – mondta a helyi sajtónak.

Több diplomata és tisztségviselő azzal érvelt, hogy az igazi cél – ami 45 milliárd köbméter gáz, vagyis EU-szerte a fogyasztás 15 nemzeti százalékának megtakarítása – csak egy olyan megállapodással érhető el, amely nem ruházza át a szükséghelyzeti hatásköröket Brüsszelnek.