Amerikai vezérkari főnök: a kínai hadsereg agresszívabbá és veszélyesebbé vált

Miközben az Egyesült Államok igyekszik megerősíteni a csendes-óceáni szövetségeket, Mark Milley tábornok szerint Kína befolyásának kiterjesztésére irányuló kísérletei “nem jóindulatúak”.

A kínai hadsereg az elmúlt öt évben jelentősen agresszívabbá és veszélyesebbé vált – jelentette ki az USA vezérkari főnöke az Indo-csendes-óceáni térségbe tett útja során.

Mark Milley tábornok vasárnap aláhúzta, hogy a csendes-óceáni térségben a kínai repülőgépek és hajók által az amerikai és más partnererőkkel folytatott elfogások száma jelentősen megnőtt ez idő alatt, és hasonló arányban emelkedett a nem biztonságos interakciók száma is.

“Az üzenet az, hogy a kínai hadsereg a levegőben és a tengeren érezhetően agresszívabbá vált ebben a bizonyos régióban” – mondta Milley, aki nemrég felkérte a vezérkarát, hogy gyűjtsék össze a Kína és az USA, valamint a térségben lévő mások közötti interakciók részleteit.

Milley utazása a térségbe élesen a kínai fenyegetésre összpontosít. A jövő héten Ausztráliában részt vesz az indo-csendes-óceáni térség védelmi vezetőinek találkozóján, ahol kulcsfontosságú témák lesznek Kína fokozódó katonai növekedése és a szabad, nyitott és békés csendes-óceáni térség fenntartásának szükségessége, írja a The Guardian.

Tajvan

Az amerikaiak felvetették annak a lehetőségét, hogy Kína, akár már 2027-re, megszállhatja Tajvant. Kína fokozta katonai provokációit az önrendelkezési joggal rendelkező sziget ellen.

Salamon-szigetek

Az Egyesült Államok és mások is aggódnak amiatt, hogy a közelmúltban Peking által áprilisban a Salamon-szigetekkel aláírt biztonsági megállapodás egy kínai haditengerészeti támaszpont létrehozásához vezethet a Csendes-óceán déli részén. Az USA és Ausztrália közölte a Salamon-szigetekkel, hogy nem tűrné el egy kínai katonai bázis létesítését.

“Ez egy olyan terület, ahol Kína a saját céljai érdekében próbál terjeszkedni – és ez ismét aggasztó, mert Kína ezt nem csak jóindulatú okokból teszi. Megpróbálják kiterjeszteni a befolyásukat az egész térségben. Ez pedig olyan lehetséges következményekkel járhat, amelyek nem feltétlenül kedvezőek a térségbeli szövetségeseink és partnereink számára”, – mondta Milley.

A Biden-kormányzat lépéseket tett az indo-csendes-óceáni országokkal való katonai és biztonsági kapcsolatainak bővítésére annak a kampánynak a részeként, amelynek célja, hogy erősebb szövetségi hálózatot építsen ki Kína hátsó udvarában, és ellensúlyozza Kína növekvő befolyását.

Indonézia

Milley, aki vasárnap találkozott Andika Perkasa tábornokkal, az indonéz hadsereg főnökével, azt mondta, hogy a csendes-óceáni országok, mint például Indonézia, azt szeretnék, ha az amerikai hadsereg részt venne és elkötelezné magát a régióban.

“Együtt akarunk velük dolgozni az interoperabilitás fejlesztésén és a hadseregünk közös modernizálásán” – mondta Milley, hogy biztosítsák, hogy “bármilyen kihívással szembenézzenek, amit Kína jelent”. Kihangsúlyozta, Indonézia stratégiai szempontból kulcsfontosságú a régió számára, és már régóta az USA egyik legfontosabb partnere.

Andika is megerősítette, Indonézia úgy tapasztalta, hogy Kína határozottabb és “egy kicsit agresszívebb” a haditengerészeti hajókkal az országával fennálló területi viták kapcsán.

Érdemes elolvasniAz Európai Unió is beszállt a Kína-Tajvan konfliktusba