Bemutatjuk a megújult hollókői várat
A magyar várak kötelező érdekességei között mindig fel kell tudni sorolni egy híres embert, aki falai között megfordult, meg kell említeni elásott kincseket, a rejtélyes titkos alagutat, a dicső múltat, és pusztulásához a magyarellenes osztrák várrobbantókat.
A híres ember szerep itt Csák Máténak jutott, aki az Árpádok kihalása utáni zűrzavaros időkben próbálta a nógrádi térséget ellenőrzése alatt tartani. A Károly Róbert királlyal kialakult fegyveres konfliktusa végül csak a halálával ér véget, a környék utána kerül királypárti tulajdonosok kezébe. A hollókői vár egyébként nagyjából akkoriban volt képes utoljára ellenállni megvívását célzó haderőnek, ami feltehetően nem lehetett túl erős és kitartó. A falu legendája szerint Csák Máté nagyúr kincse most is a vár környékén, vagy a várforrásnál, esetleg a vár kútjában van elrejtve. A legendás vagyon mítosza legalább olyan izgalmakat okoz, mint az eddig szintén meg nem talált, de a néphagyomány szerint Szécsényig vezető alagút. Mindkettőt keresték eleget régen, megtalálásuk pedig a jövő nagy feladata. A dicső múlt a vár minden leírásában a szívesen kiemelt címszavak közé tartozik, azonban a komolyabb harcok idején, a török háborúk korszakában, Hollókőt egyik fél sem próbálta megvédeni, hanem inkább a gyors kiürítést választotta. Így jutunk el a magyar várak történetének helyben is közkedvelt utolsó kötelező pontjához, a Habsburgok várfelrobbantási programjához, melyet a valóságban lőpor és osztrákok híján más erősségekhez hasonlóan itt is az enyészet vállalt inkább magára…
A várat a 13. század második felében építtette a Kacsics-nemzetség Illés ága – Illés fia Péter vagy fiai, ezt követően 1327 és 1460 között a Szécsényi-család tulajdona. Katonai múltjában érdemes megemlíteni egy kisebb huszita fennhatóságot a 15. század közepén, majd Buda 1541-es török megszállását követően két harc nélküli elvesztését és ostrom nélküli visszafoglalását a küzdelmek 1683-as itteni befejezéséig. A kuruc-korban hadi szerepe már nincs. A vár építéstörténetének kezdeti szakaszát az ötszög alakú öregtorony jelenti, melyet a sziklatömb peremén körbefutó, lényegében szabálytalan ovális alaprajzú várfal zár körül. A 15. századra átépítések történnek az épületegyüttesen, és az alsó védelem kiépítése is megtörténik. 16. századi modern hadviseléshez szükséges védelmi elemek már nem készülnek, így a szomszédos dombról történő tüzérséggel szembeni sebezhetőség és falak között meghúzódni tudó kis létszámú katonaság miatt védhetetlennek számít az oszmánok elleni háborúkban.
A vár feltárását 1966-ban kezdték és megszakításokkal napjainkig történnek munkálatok falain. Legutóbb az öregtorony felső része nyert kiegészítést, és az alsóvár kaputornya kelt életre, mely pünkösdkor nyitotta meg ismét kapuját a látogatók előtt. A vár kiállítótermei bemutatják a régmúlt konyháját, hálóhelyiségét, fegyvereit, viseletét, fürdőházát, lakószobáját, kápolnáját, őrhelyét valamint a várudvar egyik épületében az építéstörténetről látható egy összefoglaló kisfilm.
Érdemes elolvasniA túlgondolt műemlékértelmezés előfutára. Csókakő várában jártunk
Hollókő az ország legmutatósabb középkori elrendezésű várai közé tartozik, melyet a szemközti domboldalról kiváló panorámahatással lehet megcsodálni.
Hollókő a Cserhátban, Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugati irányban, Budapesttől 100 kilométerre északkeletre található. A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetükről is híresek. A 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet, és a vidéki életforma tökéletes példája, melyet sikerült eredeti állapotban megőrizni. A mai napig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Hollókő az UNESCO világörökségét képezi.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
‘Putyint nem lehet diplomáciai eszközökkel meggyőzni’
Mennyi pénzt kapott Júdás Jézus elárulásáért?
Rejtély, hogy miért nem bomlanak le a holttestek a kolumbiai San Bernardóban
A kísérteties 3. ember szindróma, ami halálközeli élmények során jelentkezik
Régen is tudták, mi a jó: napi 10 korsó sört ittak az ókori egyiptomiak
Tudósok nitrogénnel kísérleteztek magukon, a végeredmény segített megnyerni a 2. világháborút