Tíz emlékezetes Magyar Nagydíj a Forma-1 történetéből

A Hungaroring célegyenese (Wikipédia)

1986-ban látogatott először a Forma-1 mezőnye a vasfüggönyön túlra. A Magyar Nagydíj azóta is a versenynaptár részét képezi. Számtalanszor érte az a kritika, hogy az itteni versenyek túlságosan unalmasak és kiszámíthatóak. Ennek ellenére számos izgalmas, sőt már-már történelmi futamot izgulhattak végig a nézők. Ezek közül idézünk fel tíz versenyt.

Magyar Nagydíj a vasfüggönyön túl (1986)

1986-ot sokan emlegetik a legikonikusabb világbajnokságok között. Ebben az évben ugyanis négy versenyzőnek nyílt esélye a világbajnokság megnyerésére, Alain Prostnak a McLarenben, Ayrton Sennának a Lotusban, Nigel Mansellnek és Nelson Piquet-nek pedig a Williamsben. A versenyre úgy érkezett a mezőny, hogy Mansell vezette a világbajnokságot Prost előtt. Az 1986-os Magyar Nagydíj mégis a másik két versenyzőről szólt leginkább. Ayrton Senna szerezte meg az első rajthelyet, mellőle Piquet rajtolt. Az indítás után azonban Mansell jött fel a második helyre, de nem sokáig, mert a csapattársa visszaelőzte.

A Williams 1986-os autója (Wikipédia)

A két williamses versenyző között különbség többek között abból származott, hogy Piquet gárdája olyan technikai újítással kísérletezett, amint Mansellel nem osztott meg, ami sokat rontott a két versenyző viszonyán a későbbiekben. Piquet utol tudta érni Sennát, meg is előzte, ám ki kellett állnia kereket cserélni. Ismét Senna nyomába eredt, majd egy kölcsönös oda-visszaelőzgetős próbálkozás után Piquet megnyerte a futamot Senna és Mansell előtt. A világbajnok ebben az évben végül nem közülük került ki, hanem Alain Prost győzött, megelőzve a két egymásnak feszülő Williams-versenyzőt.

A Magyar Nagydíj, ahol elgurult a kerékcsavar (1987)

A Forma-1 számára nagy sikert hozott a keleti nyitás, így a következő évben is megérkezett a mezőny Magyarországra. A világbajnokságért folyó küzdelem ezúttal is a négy versenyző között folyt eleinte, ám a Magyar Nagydíj előtt Nelson Piquet már komolyabb előnyt épített ki Sennával és Mansellel szemben. A britnek égető szüksége lett volna arra, hogy úgy nyerjen versenyt, hogy a riválisai pontokat veszítsenek. Erre eleinte minden esélye megvolt, hiszen ő indulhatott az élről, a Ferrariban versenyző Gerhard Berger pedig mellőle. Sőt, Mansell a rajtot is jól kapta el, a szerencséje pedig folytatódott: Berger maradt a második, a másik ferraris Michele Alboreto pedig feljött a harmadik helyre, értékes pontokat rabolva Mansell riválisaitól.

Nelson Piquet 1987-es kocsija, amivel világbajnok lett (Wikipédia)

A brit szerencséje azonban gyorsan elolvadt: Berger technikai hiba miatt kiesett, Piquet pedig megelőzte Alboretót és feljött a második helyre. Sőt, Mansell híres balszerencséje most is élesen megnyilvánult: hat körrel a vége előtt elveszítette a jobb hátsó kerekét rögzítő csavart. A magyar közvetítő stáb nagy bravújra volt a korabeli technikai feltételek közepette, hogy erről képet is tudtak adni. Piquet megnyerte a futamot és az év végéig Mansell hiába nyert több versenyt, mint a csapattársa, a világbajnok mégis a brazil lett.

A hátsó sorokból előtörő Ferrari (1989)

A Magyar Nagydíj hamar olyan hírbe keveredett, hogy előzni nagyon nehéz és az időmérő edzésen elért eredmény lényegében meghatározza a verseny eredményét is. Sokan ezért hasonlították már nagyon korán Monacóhoz, csak házak nélkül. Ebben az időszakban a McLaren-Honda uralta a sportágat, a két csapattárs, Ayrton Senna és Alain Prost viaskodása pedig emlékezetesre sikeredett. Bár Senna volt a címvédő, a futamra Prost érkezett tetemes pontelőnnyel, ezért a brazil versenyzőnek mindennél jobban szüksége volt egy győzelemre. Pechjére Ricardo Patrese rajtolt az élről egy Williams-Renault-val és a rajt után Senna előtt maradt.

Nigel Mansell ferraris overallban (Wikipédia)

Eközben Mansell mindössze a 12. helyről indulhatott, de a rajtnál feljött a nyolcadik helyre. Szerencséjére a meglepetésre harmadik helyre kvalifikáló Alex Caffi a rajt után feltartotta a többieket, így nem szakadt le a mezőnyről. Mansell hamar túljutott rajta és a harmadik helyig jutott előre. Patrese ekkor vízszivárgás miatt lelassult és kiesett. Mansell feljött Sennára, megelőzni viszont jó ideig nem tudta. Az 57. körben viszont Senna kicsit habozott, amikor egy lekörözöttet előzött, Mansell pedig észrevette a pillanatot, és elment mindkettejük mellett. Ezt az előzését azóta is a Forma-1 egyik legjobbjának tartják. Mansell megnyerte a futamot, Senna pedig év végén elveszítette a világbajnoki címet Prosttal szemben.

Kis csapat, fontos győzelem (1990)

Senna és Prost annyira utálták egymást, hogy a francia versenyző az 1990-es idényt már a Ferrariban kezdte. Két külön csapatban csaptak össze a világbajnoki címért, ám a Hungaroringre a francia már tetemes hátránnyal érkezett. Az időmérőn mindössze a nyolcadik helyet szerezte meg, de Senna sem remekelt a negyedik helyével. Az első két helyet a két Williams-Renault szerezte meg Thierry Boutsen és Rocardo Patrese sorrendben. A Williamsek ekkor még távol álltak attól a szinttől, amit a következő években képviseltek.

Riccardo Patrese kocsija 1990-ből (Wikipédia)

A rajtnál Boutsen elment, Patresét viszont a McLarenben versenyző Gerhard Berger megelőzte. Senna és Prost is visszaesett. Utóbbi később kiesett, a brazil pedig féltávnál is csak a hatodik volt. Ekkor azonban könyörtelenül elindult felfelé. A harmadik helyen haladó Nanninit például úgy előzte meg, hogy összeütköztek, ő tovább haladt, ellenfele kiesett. A futam vége előtt nem sokkal érte utol Boutsent, meg is próbálta megelőzni, de a Williams pilótája végül mindössze 288 ezreddel megnyerte a futamot Senna előtt. Ez volt az első alkalom a Hungaroringen, hogy egy gyengébb, világbajnoki címre esélytelen autóval tudtak győzni. Az év végén Senna lett a világbajnok a magyar futamot befejezni nem tudó Prost előtt.

A Magyar Nagydíj első világbajnoka (1992)

A kilencvenes évekre egyértelműen a Williams vált a domináns csapattá, 1992-ben pedig Nigel Mansell megállíthatatlannak tűnt. A Magyar Nagydíjra úgy érkezett, hogy másodiknak kell lennie, hogy matematikailag is behozhatatlan előnyre tegyen szert. Mansell csapattársa, Patrese rajtolt az élről, a brit versenyző mellőle indulhatott. A verseny azonban nem indult jól Mansellnek, mert Senna és Berger is megelőzte őt a rajtnál.

Nigel Mansell világbajnok autója 1992-ből (Wikipédia)

Hamarosan sikerült visszaelőznie Bergert, majd ezt a manővert meg kellett ismételnie még egyszer, mert kicsúszott a pályáról. Amikor Patrese motorhiba miatt kiesett, Mansell világbajnoknak érezhette magát. Csakhogy neki is ki kellett állnia és a hatodik helyre jött vissza a verseny kétharmadánál. Végül innen sikerült újra felzárkóznia és másodikként célba érnie, így a magyar pályán ünnepelhette a világbajnoki címét.

Hová tűnt Damon Hill??? (1997)

Damon Hill számára biztosan emlékezetes marad a Hungaroring. 1993-ban ugyanis a Magyar Nagydíj volt a helyszíne első futamgyőzelmének amelyet egy Williamsben aratott. Négy évvel később viszont már egy meglehetősen versenyképtelen Arrowsban próbált boldogulni. A Magyar Nagydíjig mindössze egyetlen pontot szerzett, az addigi futamok felén egyszerűen kiesett. A Hungaroringen azonban ráragyogott a szerencse, mert a pályához az általa használt Bridgestone gumiabroncsok jobban passzoltak, mint a csapatok nagy része által használt Michelinek. Harmadik helyről indulhatott a világbajnoki címért küzdő ferraris Michael Schumacher és a williamses Jacques Villeneuve mögül.

Damon Hill az 1997-es Magyar Nagydíj majdnem győztese (Wikipédia)

A versenyben aztán Hill lerajtolta Villeneuve-öt, majd néhány kör elteltével megelőzte a versenyben addig vezető Schumachert is. Ezután a teljesen versenyképtelen Arrows-szal az utolsó körig vezette a mezőnyt, ott azonban elfogyott a szerencséje. A hidraulika meghibásodása miatt lelassult és az is kérdésessé vált, hogy beér a célba. Végül Villeneuve mögött a második helyen végzett. Nagy csatában végül év végén a világbajnoki címet is elhódította Schumacher előtt. Az Arrows csapata soha nem járt ilyen közel a győzelemhez, a csapat öt évvel később megszűnt. A magyar nézők Palik László híres, gyakran idézett “Hová tűnt Damon Hill?” mondatával alighanem gyakran találkoztak azóta.

Stratégiai siker (1998)

Az 1998-as idényben a McLaren tűnt a legerősebb istállónak. Mika Häkkinen azonban emberére talált Michael Schumacherben, aki többször tört borsot az orra alá. A Hungaroring előtt azonban a távolság megnőtt a két versenyző között, így Schumachernek sikerre volt szüksége. Az időmérő edzés semmi jót nem tartogatott a német versenyzőnek, mert Häkkinen az élről rajtolhatott a csapattársa, David Coulthard előtt, míg Schumacher csak a harmadik volt.

Michael Schumacher és David Coulthard csatája 1998-ból (Wikipédia)

A Ferrari technikai igazgatója, Ross Brawn azonban átszámolta az eredetileg két boxkiállással tervezett stratégiát és rájött, hogy ha Schumacher elég gyors, a három kiállás futamgyőzelmet érhet. A német versenyző pedig megtette, amit Brawn kért tőle, jobbnál jobb időket futott a Ferrarival. Közben a MacLarennél haboztak, hogy a technikai gondokkal küzdő Häkkinen elengedje-e Coulthardot, aki még megnyerhette volna a futamot, de elkéstek vele. Schumacher Coulthard elé állt vissza, míg Häkkinen egészen a hatodik helyig csúszott vissza. A győzelmet azóta is a verseny alatti stratégia tankönyvi eseteként említik. Hibája ellenére az év végén végül Häkkinen tudott nyerni Schumacher előtt.

A Magyar Nagydíj második világbajnoka (2001)

A 2001-es verseny nem az izgalmairól nevezetes. Michael Schumacher dominálta ezt az esztendőt és irgalmatlan fölénnyel érkezett meg Magyarországra. A verseny előtt megszerezte a pole pozíciót és tulajdonképpen senkitől nem zavartatva másnap a győzelmet is. A legnagyobb izgalmat az jelentette, hogy a rajtrácsra való igyekezetében Schumacher hibázott egy kicsit és a kavicságyban kötött ki, de erre a verseny után senki nem emlékezett.

Michael Schumacher és Ralf Schumacher 2001-ben (Wikipédia)

Schumacher megnyerte a világbajnokságot, a Ferrari pedig a csapatvilágbajnokságot. Ráadásul ez volt az a verseny, amelyen a német pilóta a győzelmek és a világbajnokságok számában is utolérte Alain Prostot, az addigi csúcstartót és a közönségnek nem lehetett kétsége affelől, hogy hamarosan mindkét mutatóban le fogja hagyni őt.

Hazai versenyző a hazai pályán (2003)

Az, hogy magyar pilóta versenyezzen a Forma-1-ben sokáig csak álomnak tűnt. Ekkor azonban a Jordan versenyzője, Ralph Firman egy csúnya balesetet szenvedett és a helyére Baumgartner Zsolt ugorhatott be, első magyar pilótaként. A pályát egyébként ekkor építették át jelentősebben, mert sok kritika érte, hogy nehéz előzni, nem elég izgalmasak már a versenyek. A 77 körös futam 70 körössé “olvadt” az átépítések után. Ebben az évben egyébként az addig domináló Michael Schumacher váratlan kihívókra akadt, a McLarenben versenyző Kimi Räikkönen és a Williems pilótája, Juan Pablo Montoya személyében.

A két kocsi, amit magyar pilóta vezethetett, elöl a sárga Jordan, mögötte a Minardiban Baumgartner Zsolt (Wikipédia)

Az időmérő edzésen azonban meglepetésre a fiatal Fernando Alonso szerezte meg az első rajthelyet a Renault-val, őt Ralf Schumacher a Williams-szel és Mark Webber a Jaguarral követte. A rajtnál Ralf Schumacher megpördült, így Webber lett a második, a gyenge autója azonban nem tudta tartani a lépést Alonsóéval. Ehelyett feltartotta a mögötte versenyzőket, így Alonso tekintélyes előnyre tett szert, amit a futam végéig megtartott. Bár a második helyen végző Räikkönen és a harmadik Montoya csökkentette a hátrányát a nyolcadikként végző Michael Schumacher mögött, a végén mégis a német lett a világbajnok. Baumgartner Zsolt motorhiba miatt a 35. körben motorhiba miatt kiállt, de a rákövetkező évben egy egész évre kapott szerződést a Minardi csapatától.

Amikor a Magyar Nagydíj esős futam volt (2006)

Mivel a Magyar Nagydíj hagyományos időpontjának augusztus, illetve az utóbbi időszakban július számított, esős versenyre alig került sor. 2006-ban azonban, a futam addigi történetében először, esős versenyt rendeztek. A világbajnokság ekkor szoros volt, az előző gyenge szezon után feltámadó Michael Schumacher vívott a címvédő Fernando Alonsóval, a Magyar Nagydíj előtt utóbbi vezetett két ponttal. Az időmérőn azonban a McLaren versenyzője, Kimi Räikkönen rajtolhatott az élről, mellőle Felipe Massa indulhatott a Ferrarival. Alonso a 15., Schumacher a 11. helyről rajtolhatott büntetések miatt, azt pedig talán kevesen gondolták, hogy a szintén büntetett és 14. helyről rajtoló Jenson Button komoly szerephez jut a versenyen.

Jenson Button a boxutcba gurul a győzelme után (Wikipédia)

A rajtnál azok választottak jól, akik átmeneti esőgumit húztak fel és akik Michelint használtak. Alonso így néhány kör alatt feljött a harmadik helyre, megelőzve a szintén előretörő Schumachert is. Button követte a spanyol pilótát és szintén megelőzte a hétszeres világbajnokot. A versenyben vezető Kimi Räikkönen kiállt a boxba, Alonso megelőzte, de a futama akkor ért véget, amikor egy lekörözésnél összeütközött. A beérkező biztonsági autó összehúzta a mezőnyt, Button ekkor Alonso mögött állt a második helyen. Egy ideig változatlan maradt a sorrend, amikor azonban Alonso kijött kerekekért, rosszul rögzítették a jobb hátsó kerekét és kiesett. Michael Schumacher kockáztatott, tovább maradt kint az átmeneti esőgumikon és feljött a második helyre Button mögé, ám hamarosan visszaestek a köridejei. Az angol pilóta így magabiztosan nyerte meg a futamot, a német versenyző pedig a végén egy ponttal vígasztalódhatott. Év végén azonban mégsem ő, hanem Alonso szerezte meg a világbajnoki címet.