“Akkor is Önnel vagyok, ha testben távol” Karády Katalin és Újszászy István megrázó szerelmi története

Margit szobalány búcsúja

Mivel nem tudok neked mindent elmondani, hát megírom azt, amire rájöttem. Meguntál engem, és már mást szeretsz, engem talán soha nem is szerettél. A férfiak szemében a nőnek csak akkor van értéke, ha pénze van, és a szemében csillog a démon. […] nem fogom többé keresztezni az utadat. Hazamegyek.” – írta a prágai magyar katonai attasénak Ujszászy István alezredes házvezetőnője és kedvese Wanderstein Margit 1936 szeptemberében. Néhány nappal később három puskagolyó végzett vele gazdája rezidenciája előtt. Mitikus ködbe veszik a haláleset. Hogy a szakítás következményeitől tartó magyar hírszerző tiszt, Ujszászy alezredes volt-e a felbujtó, vagy a munkáját folyamatosan figyelemmel kísérő csehszlovák titkosszolgálat, ami az esettel zsarolni próbálta Ujszászyt, az valószínűleg már örökre megoldatlan kérdés marad.

Ujszászy István ezredesként az 1930-as években

Varga Rezső adótiszt volt felesége

Néhány hónappal később Budapest egy dohányfüstös, Rákóczi utcai nagypolgári szalonjában gramofon szólt. Fiatal nők és férfiak hallgatták andalogva.

Egy jó mozgású, mély hangú lány, Kanczler Katalin (Varga Rezső adótiszt ex-neje) konyakos pohárral a kezében énekelte a lemezzel együtt a népszerű dalt:

„You can’t have everything”.

Táncolta is a zene ritmusát. Egyed Zoltán színikritikus perceken át bámulta, végül az asztalra csapott így kiáltva fel:

„hiszen maga tehetséges! […] minden mozdulata maga a Tánc.”

Hosszú románc és fényes színésznői karrier vette kezdetét ezzel a mondattal.

Délután a Barackos-úti villában

Mintegy öt évnek kellett eltelnie a két életkép után, hogy Ujszászy István és Karády (Kanczler) Katalin sorsa találkozzon. 1942 júliusában Ujszászy ezredes már Magyarország titkosszolgálati csúcsszervének, az Állambiztonsági Központnak a feje volt. Egyik legbefolyásosabb és legintelligensebb szereplője a késő Horthy-kor Magyarországának. A Szovjetunió megtámadását követően erősen kételkedett a német győzelemben. (Talán megerősítette kétségeiben Wilhelm Canaris tábornagy, a német katonai titkosszolgálat feje is, akivel a háború folyamán többször találkozott személyesen. Néhány visszaemlékezés szerint barátság szövődött közöttük, s Canaris íróasztalán ott állt a magyar kémfőnök fotója.) Operatív tisztjei 1943-tól folyamatosan keresték a lehetőséget semleges országok területén az angolszász különbékére.

Arról már nem számolt be a lap, hogy ugyanezen a napon ugyanebben a házban meghívott vendég volt Ujszászy tábornok is. Márpedig a visszaemlékezések egybevágnak. Ott voltak mindketten.

Egyes emlékírók szerint a magyar kormány konzervatív ellenzéke szervezte ezt a találkozót. Céljuk az volt, hogy a színésznő jelenlétével kissé megpuhítsák és megnyerjék maguknak a kémfőnököt. Akár volt szándékosság a két ember egy asztalhoz ültetésében, akár nem, eleinte akadozott a társalgás az ebéd felett. A színésznő az alacsony, idősödő katonatisztet jelentéktelennek tartotta, aki

„túlságosan keresett, túlságosan kimódolt, ezért nagyon szögletesen alakítja az úriembert.”

De Ujszászy tetszését sem igen nyerte meg a csontos, magas nő, aki nemigen hasonlított a filmvászonról ismert dívához. Kevés sminkjével, egyszerű nyári ruhában határozottan darabosnak tűnt. Mindaddig tartott ez a kölcsönös idegenkedés, míg az ebéd végeztével Karády a zongorához nem ült. Búcsúzáskor már úgy váltak el, hogy a tábornok találkozót kért, a színésznő pedig készségesen randevúidőpontot adott neki.

Karády Katalin az 1940-es évek elején

A “Hosszú jegyesség”

Sokan sokféle mozzanatban keresték már a díva és a kémfőnök románcának okát. Volt, aki azt állította, Ujszászy hírszerzőt akart faragni a nagy ismeretségi körrel bíró filmcsillagból. Mások szerint már réges-rég ismerték egymást, hiszen Karády évek óta a magyar titkosszolgálatnak dolgozott. Olyan vélemény is felmerült a kérdésben, hogy a színésznő maga kereste a szálat a tábornokhoz, hogy zsidó származású és baloldali barátain segíteni tudjon. 

Az biztos, hogy megismerkedésük után nem sokkal Ujszászy tábornok olyan nyilvános szerepléseken vett részt a színésznő oldalán, amivel nem csupán jó hírnevét, de karrierjét is kockáztatta: 1942. Októberébe például n a Magyar Vöröskereszt kolozsvári kívánság-hangversenyén az előadás után visszavonuló díva nevében ő fogadta a helyi ifjúság virágcsokrait és jókivánságait.

Későbbi visszaemlékezéseiben menyasszonyaként emlegette Karádyt, de a díva is így fogalmazott egy 1980-as években készített interjúban: „ Nagyon szerettük egymást és úgy volt, hogy a háború után össze is házasodunk.

Egy budapesti városi legenda szerint már 1943-ban nősülési kérelemmel folyamodott az idős kormányzóhoz, aki ezen a kívánságon megütközött, sőt felháborodott. Ujszászy állítólag az államfő dühöngésére válaszul felajánlotta: lemond rangjáról. Mire Horthy kényszernyugdíjazással, hadseregből való kizárással fenyegette meg.

A Gestapo fogságában

1944 március 19-én német csapatok szállták meg Magyarországot. Ujszászy és a magyar Államvédelmi Központ isztambuli és stockholmi kirendeltjei útján ekkorra nagyjából háromnegyed éve aktív előkészítője és segítője volt a Kállay-kormány angolszászok felé irányuló békekötési puhatolózásainak, s a források abba az irányba mutatnak, hogy létrejött egy amerikai-magyar titkosszolgálati együttműködési megállapodás is. Az OSS 1990-ben feloldott dokumentumai szerint Ujszászy rendszeresen adatokat szolgáltatott a nyugati szövetségesek számára.

A német megszállást követően Magyarország teljhatalmú megbízottja, Edmund Veesenmayer dühödt hangú táviratban követelte a magyar vezérkartól a tábornok eltávolítását. A magyar katonai vezetés azonban vonakodott megválni kulcsfontosságú tisztjétől. Ujszászy István és kedvese érezvén, hogy fogy körülöttük a levegő, házat bérelt az akkor még alig lakott Felső Zöldmáli út 29. szám alatt, a Szemlőhegyi barlangtól mintegy kétszáz méterre. 1944. április 17-én késő este költöztek át. 

Néhány órával később, hajnali öt óra tájt a Gestapo autója állt meg a kerti kapu előtt. Mindhármukat letartóztatták. A hírhedt svábhegyi, majd a Gyorskocsi utcai fogdába kerültek.

Karádyt többször megverték, éheztették, kikötözték, megerőszakolták. Minden bizonnyal azt szerették volna megtudni tőle, milyen mértékben segítette kémfőnök kedvese munkáját, többek között a nyugati béketapogatózások dokumentumainak országból való kimentésében. Nyár közepén engedték mindkettejüket szabadon. 

 A nyilas puccs után a svéd követségen leltek menedéket. Az ezredes személyesen ismerte Raoul Wallenberget. Feltehetően az ostromot is ott vészelték át. (Ujszászy a pletykák szerint Wallenberg segítségével egy fegyveres ellenálló csoportot működtetett a követségről. Meglehetősen valószínűtlen a feltevés.)

A SMERSH fogságában

A szovjet államvédelem kémelhárításért felelős egysége, a SMERSH 1945. február 5-én tartóztatta le Ujszászy Istvánt. Előbb a moszkvai Butirszkaja börtönbe, majd a kraznogorszki fogolytábor 27-es lágerébe került. Kikényszerített, fals vallomásait Kassa bombázásáról, Magyarország háborúba lépéséről a szovjet fél bizonyítékként használta a nürnbergi perek folyamán.

Karády várt. Fogyott körülötte a levegő, szerepeket egyre kevésbé kapott, múltja miatt és mert a sötét, démoni végzet asszonya szerepkör, aminek ő Magyarországon megtestesítője volt – kikopott, idejét múlttá vált. A díva mégsem hagyta el az országot. Zongoráján a tábornok fotója állt, ezzel a dedikálással:

„Akkor is Önnel leszek, ha távol vagyok.”

Karády Katalin és Jávor Pál a Halálos Tavasz című filmben 1942-ben

Az AVO fogságában

1948 nyarán az egykori kémfőnököt a szovjet fél kiadta az alakuló magyar állambiztonságnak. „Fekete Iván” fedőnéven tartották fogva a hírhedt Andrássy úti börtönben. Kihallgatása szeptember közepéig tartott. Ezután egy zuglói, Ilka utcai villába került, ahol leíratták vele emlékeit a Horthy-kori magyar nemzetbiztonságról. Részletesen vázolta a korábbi VKF2, és az Államvédelmi Központ felépítését, személyi állományát. Tizenhét füzetnyi anyagot csikartak ki belőle a ÁVO tisztjei. (Máig hasznos forrása ez az irattenger a történettudománynak, annak ellenére, hogy hitelességéhez, a keletkezési körülmények miatt erős kétség fér).

Utolsó feljegyzése 1948. december 10-én kelt. Nem sokkal később a Farkasréti Temetőbe kísért egy koporsót Kornis Pál államvédelmi alezredes.

A koporsóban hivatalosan a szívelégtelenség folytán váratlanul elhunyt Ujszászy feküdt. Évtizedekkel később Kornis azonban már úgy emlékezett: megtévesztették. A temetés színjáték volt, Ujszászy továbbra is élt, s az ÁVH munkáját „segítette.”

Karády Katalin egy kavicsra kötött, vonatból kidobott levélből úgy tudta, a tábornokot elszállították Magyarországról. Biztos volt benne, hogy az üzenetet „István írta.”, s hajította ki a vagonból Kőbánya Rendezőn

. „Visznek valahová, nem tudom hová, de azt hiszem Kelet-Németországba.”

Ennyi állt a darabka papíron. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1951-ben a színésznő elhagyta Magyarországot. Disszidálását egy állambiztonsági tiszt készítette elő, aki néhány évvel korábban még Ujszászy István beosztottja és barátja volt.

Karády Katalin 79 éves korában interjút ad és énekel

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/29/a-temesi-grofno-teleki-pal-miniszterelnok-hitvese/” ][/hm_embed]