Már több, mint ezer ember halt meg a pakisztáni áradásokban

Június közepe óta már több mint ezren haltak meg Pakisztánban a kiterjedt áradások következtében – közölték tisztviselők. Az egyik miniszter „komoly éghajlati katasztrófának” nevezte az ország halálos monszunszezonját.

A heves esőzések miatti hirtelen áradások elmosták a falvakat és a termést, miközben a katonák és a mentők a lakosokat segélytáborokba menekítették, és több ezer lakóhelyüket elhagyni kényszerült embert láttak el élelemmel, közölte a Guardian.

A pakisztáni nemzeti katasztrófavédelmi hatóság szerint a monszun áldozatainak száma elérte az 1.033-at, és 119-cel nőtt az elmúlt 24 órában. A jelentés szerint az idei katasztrofális állapotok a 2010-es árvizekhez hasonlíthatók – ami az eddigi legrosszabb volt –, amikor több mint 2.000 ember halt meg, és az ország csaknem egyötöde került víz alá.

Sherry Rehman szenátor, és az ország legfőbb éghajlatvédelmi tisztviselője a Twitteren közzétett videóban azt mondta, hogy Pakisztánban „komoly éghajlati katasztrófa van, az egyik legnagyobb az elmúlt évtizedben”.

„Jelen pillanatban a szélsőséges időjárási események frontvonalának nulladik pontján állunk, a hőhullámok, erdőtüzek, villámárvizek szüntelen sorozatában, és most az évtized szörnyű monszunja zajlik” – mondta.

A példátlan monszunszezon több mint 33 millió embert – minden hetedik pakisztánit – érint az ország mind a négy tartományában. Közel 300.000 ház pusztult el, számos út járhatatlanná vált, és gyakoriak az áramkimaradások.

Rehman a TRT World török hírügynökségnek azt mondta, hogy mire az esőzések abbamaradnak, „lehet, hogy Pakisztán egynegyede vagy egyharmada víz alatt lesz”.

Hozzátette: „Ez egy globális válság, és természetesen jobb tervezésre és fenntartható fejlődésre lesz szükségünk a helyszínen… Szükségünk lesz az éghajlattal szemben ellenálló terményekre és szerkezetekre.”

A Swat folyó áradása az éjszaka folyamán érintette az északnyugati Khyber Pakhtunkhwa tartományt, ahol több tízezer embert – különösen Charsadda és Nowshehra körzetekben – evakuáltak otthonaikból a kormányzati épületekben felállított segélytáborokba.

A tisztviselők szerint a következő napokban várhatóan eléri az özönvíz Szindh déli tartományát, ami már így is szenved az áradásoktól.

A Pakisztán második legnépesebb régióján áthaladó hatalmas Indus folyó, amit több tucat hegyi mellékfolyó táplál északon, a sok eső és a gleccserek olvadása miatt kilépett a medréből.

„Jelenleg nagy árvíz van az Induson” – mondta Aziz Soomro, a Sukkur melletti folyó áramlását szabályozó vízlépcső felügyelője.

Az éves monszun elengedhetetlen a növények öntözéséhez, valamint a tavak és gátak feltöltéséhez az indiai szubkontinensen, de pusztítást is hoz.

„Hajnali három-négy óra körül értesítették az embereket, hogy hagyják el a házaikat” – mondta Umar Rafiq mentőszolgálat munkatársa az AFP-nek.

“Amikor az árvíz elérte a területet, gyermekeket és nőket kellett megmentenünk.”

A környék számos folyója – a zord hegyek és völgyek festői turisztikai célpontja – kiáradt, rengeteg épületet lerombolva, köztük egy 150 szobás szállodát.

Nasir Khan, a hotel tulajdonosa, akinek vállalkozását már a 2010-es árvíz is súlyosan érintette, azt mondta, hogy mindent elveszített.

“Elmosta a víz a szálloda megmaradt részét is” – mondta.

Szindh egyes részein egyedül a megemelt utak és a vasúti sínek jelentik a „szárazföldet”, amelyek mellett szegény vidéki emberek tízezrei kerestek menedéket állataikkal.

Az árvíz nem is jöhetett volna rosszabbkor Pakisztánban, ahol a gazdasági válság van, és Imran Khan volt miniszterelnököt áprilisban egy parlamenti bizalmatlansági szavazással menesztették.

A tisztviselők szerint Pakisztán méltánytalanul viseli a világ más részein tanúsított felelőtlen környezetvédelmi gyakorlatok következményeit. Az ország a nyolcadik helyen áll a Germanwatch civil szervezet globális éghajlati kockázati indexén, azon országok listáján, amelyek a leginkább érzékenyek az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárásra.

A korrupció, a rossz tervezés és a helyi szabályozások megsértése miatt több ezerre tehetők a szezonális árvíznek kitett területek.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/24/india-veletlenul-raketat-lott-ki-pakisztanra-2/” ][/hm_embed]