Egy éve nyitotta meg kapuit a budavári Szent István-terem
Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabb lett, hogy a Várhegyen álló királyi palotát kibővítsék, és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A budavári palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklós halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át, akinek köszönhetően a palota a 20. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. Az épület azonban nem csak kívülről újult meg, Hauszmann irányításával a belső terek is királyi lakhelyhez méltóvá váltak.
A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a hazai iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is látogathatta.
A budavári palota épülete a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész miatt is jelentős károkat szenvedett. A pusztítás a Szent István-termet sem kímélte: a helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült. A termet a háború utáni évtizedekben sem állították helyre, többek között tárolóhelyiségnek használták.
A megújult terem 2021. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit ismét a látogatók előtt.
Az attrakciónak helyet adó Budapest Történeti Múzeum Vármúzeum a budai Várhegy déli végén a Duna fölé magasodó volt királyi palota épületegyüttesének része. A palota legrégebbi korszakainak építéstörténetét nehéz rekonstruálni, azonban a 14. század közepétől, a hatalmas háborús pusztítások ellenére is, többé-kevésbé nyomon követhető. A barokk időszaktól pedig már részletesebb emlékek is rendelkezésre állnak.
A középkori budai palota igazán nagyformátumú kiépítése Luxemburgi Zsigmond személyének tulajdonítható, melyet a későbbiekben átformál Mátyás király reneszánsza, a török-kor pusztítása, a barokk világ, Ybl Miklós tervei, majd legvégül a brutális szovjet tüzérség.
1948-ban Gerevich László vezetésével kezdődött meg a palota középkori előzményének régészeti kutatása, melynek nyomán ismét kibontakoztak a középkor jó kétszáz éve eltemetett romjai. A múzeum nagyon gazdag leletanyaggal, tárgyi relikviákkal és épületmaradványokkal rendelkezik, a mai Magyarország egyik legrészletesebb korszakos történeti gyűjteménye. Legjelentősebb korabeli értékek között szükséges megemlíteni a 15. század eleji gótikus nagyterem íves belső tereit, a feltételezhetően Nagy Lajos király alatt készült királyi palota alkápolnáját, a zárterkély rekonstrukcióját, a kandallók gyűjteményét, és a szobrászművészet kiváló gótikus darabjait.
Érdemes elolvasniBemutatjuk a megújult hollókői várat
A várnegyed ma hatalmas átalakulás színhelye. A Nemzeti Hauszmann Program egymás után hozza az eredményeket, melynek részeként a Szent István-terem rekonstrukciója jó visszajelzést kapott egyéves nyitvatartása alatt, látogatottsága rendkívül magas. A megújult tér külön és a Múzeum többi kiállításával együtt is bejárható, azonban ezt a gazdag történelmi gyűjteményt egyben ajánljuk megtekintésre.
Forrás: szentistvanterem.hu
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon