Hatalmas érdeklődés-elkápráztat a Pénzmúzeum. Ingyen a pénzről

A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont átrajzolja az átlag múzeumról, mint közgyűjteményről alkotott elképzelésünket. Itt teljes dominanciával bír az interaktivitás, az attrakció és a vizuális bemutatók, amiket ma előszeretettel használnak több kulturális terület eladhatóságához is, azonban ebben az aránytalanságban az eredeti tárgyak és történeti ismeretek ellényegtelenednek a vibráló modernitás tengerében. A pénz lényegének virtuális kalandparkja.

A Robogás, az Aranyvonat, Fotó: Mayer Jácint

Monumentális köztéri szobrot választott a márciusban megnyílt Pénzmúzeum fő jelképének, melynek témája az Aranyvonat. Az stilizált aranyrudakból megalkotott mű egyben a múzeum kiállításához tartozik, hiszen a budapesti Széll Kálmán térről az alagutat használó járókelő üvegfalon keresztül csodálhatja meg a múzeum kvázi kiállítási tárgyát. Szőke Gábor Robogás című alkotása egyszerre mutatja a pénz folyamatos mozgásban létét, az élet motorját, valamint jelképezi a magyar forint 1946-os beindításának alapját szolgáltató magyar aranytartalék II. világháború utáni hazatértét.

A trezor, Fotó: Mayer Jácint

A II. világháború folyamán, ahogy a szovjet csapatok egyre közeledtek a fővároshoz, majd haladtak tovább nyugati irányban, úgy volt szükséges a regnáló Szálasi-kormánynak a nemzeti arany- pengő- és bankkészlet, a devizatartalék, és a koronázási ékszerek menekítésére is. A hatalmas vagyon 1945. május 7-én került amerikai kézre, melyet tárgyalásokat követően 1946 augusztusában adtak vissza Budapestnek. A vonat értékei közül sok vált köddé örökre, azonban ez az arany állt fedezetként az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint mögött, és ezáltal a háború utáni gazdasági és pénzügyi konszolidáció egyik fő pillére lett.

A papírforint, Fotó: Mayer Jácint

A Pénzmúzeum a pénz öt funkciója (értékmérés, fizetőeszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz, világpénz) köré szervezte tereit, segítve saját érintettségünk és a jegybank szerepének megértését a pénzügyek izgalmas, egyszerre ismerős és ismeretlen világában. Az egyes terekben a problémafelvetést a személyes pénzügyeken, döntési játékon keresztül élhetjük át, amit történeti, pénzismereti kitekintés, a jegybanki funkciók bemutatása és numizmatikai tartalmak tesznek teljessé.

Régi korok fizetőeszközei, Fotó: Mayer Jácint

Az első tematikai egység a pénz nélküli fizetőeszközök világát mutatja be. A világ jelentősebb kultúráinak (az ókori egyiptomi, kínai, görög, római, északi népek, stb.) különböző, főleg természeti fizetőeszközeivel ismerkedhetünk meg, melyek között az nyestbőrtől, a gabonán, a préselt tealevélen keresztül az apró kövekig, gyűrűkig, kagylókig mindenféle megoldás megtalálható. A második egység a pénz történetéről, megszületéséről, fizetőeszközzé válásáról mesél. Közgyűjteményi szempontból jelentőségteljes, hogy a magyar pénztörténet Szent István dénárjától az Árpádok, az Anjouk, a Habsburgok, az erdélyi fejedelmek, a modern kor ezüst, arany és papírpénzein keresztül egy tárlatban jelenítik meg. Bemutatásra kerül a pénzverés fejlődése, gyermekek számára kipróbálható az ezüsttallér készítése. A klasszikus értelemben vett múzeumi rész nagyjából itt lezárul. A harmadik csomópont a bankokkal foglalkozik, a bankárdinasztiák történetei kerülnek ismertetésre és a bank mint épület technikai felszerelése és működtetése kapja a hangsúlyt. A negyedik többek között a globalizálódó pénzzel, tőzsdevilággal, a virtuális fizetőeszközökkel és az online kereskedelemmel, míg az ötödik, záró rész kilógva a tematikából, a nemzet imázsának reklámjaként, de a témához némileg erőszakoltan illeszthetően a pénzben nem mérhető, sportolók, tudósok és művészek által létrehozott értékekkel foglalkozik. Záróakkordként kontraszthatást vált ki az Aranyvonat jelenléte és azon kifüggesztett 2020-as adat, mely szerint Magyarország aranytartaléka a táblázatban szereplő országok nem túl előkelő, utolsó helyét foglalja el.

Az internetes árurendelés modellezése, Fotó: Mayer Jácint

A Pénzmúzeum elképesztően modern hatású: a belépéshez szükséges mágneskártya végig elengedhetetlen kellékünk a pénz útján, mely nem csupán a be és kiléptetést szolgálja, hanem hasznos útitársunk a teljes attrakció alatt, vegyünk részt pénzügyi személyiségteszten, vagy akár nyomtassunk bankjegyet saját arcképünkkel.

Érdemes elolvasniEgy éve nyitotta meg kapuit a budavári Szent István-terem

Az intézménynek a Széll Kálmán téri régi Postapalota ad otthont, mely látványelemeiben képes megidézni a magyar építészeti történelem historikus értékeit. 1924 és 1926 között épült, ám a II. világháború alatt romhalmazzá vált. Érdekessége, hogy az épület a fővárosi harcoknak egyik utolsó emblematikus helyszíne, mely 1945. februárjában a magyar-német kitörés időpontjában többször cserélt gazdát. Az 1956-os forradalom eseményei szintén további károkat okoztak a Széna téri felkelők leveréséért folytatott küzdelmek következtében. 2016-ban a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg és látott hozzá a felújításához, majd 2022. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók hada előtt. Megtekintéséhez mindössze előzetes regisztráció szükséges.

Galéria