Ki hitte volna? A kamu népszavazások szerint a megszállt területek csatlakozni akarnak Oroszországhoz

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott “népszavazásról”.

Előzmények

Mindössze három napjuk volt az orosz bábállamoknak, hogy előkészítésék a népszavazást, amit természetesen teljesen lehetetlen megszervezni és lebonyolítani. Ennyi idő alatt kellett volna szavazóköröket létrehozni, szavazóbizottságokat jelölni, felkészíteni és megszervezni a szavazás lebonyolítását.

A két donbaszi bábállam, a DNR és az LNR ilyen szempontból valamivel jobb helyzetben van, hiszen ott az elmúlt nyolc évben kialakult legalább valamiféle kezdetleges jogrendszer, Herszonban és Zaporizzsjában a bevezetett orosz katonai közigazgatás ilyen kérdésekre nem terjed ki, tehát itt az ukrán jogrendszer működik. Nem baj, ezzel nem kell foglalkozni.

Az egész népszavazás teljesen illegális, és ezzel egy cseppet sem törődnek Moszkvában.

Nincs jogrendszer, nem volt megszervezve sem a referendum, de mégis ki fogja megszavazni az előre borítékolható csatlakozási szándékot?

A lakosság elmenekült

Aki élt, és mozgott, szinte mindenki elmenekült a négy megyéből. A bombázásokat és a “felszabadító” orosz csapatokat még az orosz anyanyelvű lakosság többsége sem várta meg, inkább elmenekültek. Tehát a lakosság nagy része nincs a helyszínen, ez vitathatatlan, de ezzel sem foglalkozott a Kreml. Azok szavaznak, akiket oda telepítettek, és azok is leadhatják a szavaztukat, akikre rámutatott az orosz hatóság.

Nicsn helye ellenvéleménynek

Természetesen egy demokratikus népszavazásnál az ellenvélemény is meghallgattatik, itt természetesen erről szó sem lehetett. Számos riport készült arról, hogy a nem Moszkva-barát lakosság megmaradt részét ismeretlen helyre vitték a bevonuló katonák. Az ellenzék megszólalása egy alapfeltétele volna bármiféle voksolás tisztaságának, de ez mind csak formaság Putyin orosz elnök szerint.

Szavazókörök, szavazás titkossága? Ugyan már!

A szavazókörök kialakítására nem volt idő, így marad a régi, de jól bevált módszer. A szavazás titkosságát semmibe veszik, és a “szavazókörök” mentek a választópolgárokhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szavazóbiztosok néhány rendőrrel kiegészülve házról házra járnak majd, és egyénileg kérdezik meg a lakosok véleményét.

A szavazatok összegyűjtését és számolását bármiféle független megfigyelő nem fogja tudni ellenőrizni, de ezúttal Moszkva nem is ad a látszatra. Nincs gond, ha nincsenek “nemzetközi megfigyelők.

A krími népszavazáshoz hasonlóan várhatóan ezt az eredményt is úgy állítja majd be az orosz  vezetés, mintha ez egy normális referendum lett volna, ezzel is próbálva utólag legitimálni az orosz agressziót az elcsatolt területeken. A népet megkérdezték, és ők a csatlakozás mellett döntöttek. Az előzőekben felsorolt “apróbb” problémákkal pedig minek is foglalkozna Moszkva, hiszen eddig is fegyverrel és erőszakkal nyomatékosították akaratukat.

Mint a szovjet időkben…

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján. A szakadár Donyecki Népköztársaság “állampolgárainak” a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.

Kárpátalja is ilyen sorsra juthatna…

Amikor az emberek érintettek egy-egy kérdésben, teljesen másképp gondolkodik róla, mint általánosságban. Kárpátalján 150 ezer magyar élt a háború pillanatáig. Bár pontos adatok nincsenek, de vélhetően a magyarok harmada pár napon belül elhagyta a országot a háború kitörése után, és Magyarországon vagy Nyugaton telepedett le. Ők már nem fognak visszamenni ebbe a bizonytalanságba.

Ha bármikor is az orosz csapatok eljutnának ebbe a régióba, és Moszkva úgy érezné, hogy ez a terület is jár nekik, hiszen a Szovjetunió része volt, akkor a szétzavart, elmenekült, bebörtönzött és elhurcolt tényleges lakosság helyett megszavaztatnák azokkal a helyi lakosokkal a fegyveres hatóságok, akik a végsőkig kitartanak a szülőhelyükön. És biztosak lehetünk benne, hogy onnantól kezdve Kárpátalján többé magyar közösség nem élne…

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/27/putyin-golyofogonak-kuldene-az-eroszakkal-besorozott-oroszokat/” ][/hm_embed]