Oroszország a krími tatárokat küldené a frontvonalra meghalni az oroszok helyett
A muszlim kisebbségi közösség tagjai attól tartanak, hogy Moszkva a mozgósítás után a frontvonalon öleti meg őket.
Alime telefonja megállás nélkül csörgött, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök mozgósítást jelentett be Oroszországban, nyilatkozta a Politiconak.
A Krímben élő emberi jogi aktivistaként szeptember 21-től elárasztották a hívások, amelyek a társadalom minden rétegéből érkeztek. Voltak köztük majdnem hatvanas éveikben járó férfiak, nők, fiatal egészségügyi dolgozók, tanárok, diákok és olyanok, akik soha nem teljesítettek katonai szolgálatot. Alime-hoz hasonlóan többnyire a félsziget őshonos kisebbségéhez, a krími tatárokhoz tartoztak.
Mindannyian ugyanazt kérdezték: hogyan kerülhetik el, hogy az embereket besorozzák az orosz hadseregbe, hogy Ukrajna ellen harcoljanak?
“Az első két napban szó szerint éjjel-nappal tanácsokat adtam az embereknek, csak egy kis alvásszünettel” – mondta Alime, aki álnév használatát kérte, mert az oroszok által megszállt Krímben dolgozva névtelenséget kell őriznie. “Az orosz hadsereghez intézett felhívást a legtöbb krími tatár teljesen elfogadhatatlannak tartja”.
Volodimir Zelenszkij elnök felszólította a megszállt területeken élő ukránokat, hogy kerüljék el a behívót, vagy ha mégis a frontvonalra kerülnek, mentsék az életüket, és megadással kerüljék el az ukrán honfitársak elleni harcot.
Zelenszkij külön utalt a krími tatárok Putyin általi toborzására, és figyelmeztetett arra, hogy a mozgósítás miatt fennáll a népirtás veszélye, amely Oroszországban aránytalanul nagy mértékben érinti az etnikai kisebbségeket, például a kaukázusi Dagesztánt, ahol nagy a szegénység, a tiltakozások nehezen érnek célt, és a hadseregen kívül kevés munkahely van.
Oroszország háborúja, nem orosz katonákkal
“Ez Oroszország szándékos kísérlete a krími tatár nép elpusztítására. Ez az agresszor állam szándékos kísérlete arra, hogy az orosz csapatok által megszállt terület minél több lakosának életét vegye el” – mondta Zelenszkij szeptember 23-án.
Refat Csubarov, a krími tatárok kormányzó testületének vezetője szerint, az orosz mozgósítás a Krímhez hasonló megszállt területeken nemzetközi háborús bűncselekmény.
Jogi érvelése szilárd. A negyedik genfi egyezmény tiltja, hogy a megszálló hatalom a megszállt lakosságot arra kényszerítse, hogy a fegyveres erőiben szolgáljon. Az annexió óta Oroszország már 15 illegális sorozási akciót hajtott végre, és több mint 30 000 embert sorozott be a Krímben. Az ukrán vezérkar szerint február óta legalább 139 krími halt meg Ukrajnában Oroszországért harcolva, és 22-en jelenleg is hadifogságban vannak.
Ha ez még nem lenne elég, az etnikai célzás mélyre hatol. Azzal, hogy a krími tatárokat a frontvonalra küldik, hogy potenciálisan megölhessék őket, a mozgósítás szándékos kísérletnek tűnik egy olyan csoport kiirtására, amely régóta szálka Moszkva szemében – mondták az ukrán hatóságok.
“A mozgósítás kérdésének megoldásával a megszálló hatóságok azt is magukra vállalták, hogy a felnőtt krími tatár lakosságból minél többet elpusztítanak” – mondta Csubarov. “Ez a népirtás jeleit hordozza magában”.
A krími tatárok régóta Oroszország-ellenesek, amelynek uralma alatt fokozatosan megfosztották őket a földjüktől, mígnem 1944-ben a teljes lakosságot deportálták a Krímről. Az 1990-es években visszatértek, és Ukrajnához csatlakoztak, hogy aztán 2014 óta gyakorlatilag újra orosz uralom alatt éljenek.
