Emlékezés nemzeti nagyjainkra mindenszentek ünnepén és halottak napján – séta a Fiumei úti Sírkertben

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. Nem összetévesztendő a halottak napjával, a szenvedő egyház – ecclesia patiens – ünnepével, mely november másodikán ünneplendő, az elhunyt, ám az üdvösséget még el nem ért, tisztítótűzben szenvedő hívek emléknapjaként. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé. A Fiumei úti Sírkert ötvenhat hektáros temetőjében százhetven év történelmét híres szobrászok faragták kőbe. A park a XIX. századi nemzeti függetlenedésünknek, a magyar szellemi és tudományos élet termékenységének, alkotói kiválóságának tiszta és világos lenyomata. Most rájuk emlékezünk.

A Batthyány-mauzóleum, Fotó: Mayer Jácint

A 19. századig sokkal több kisebb-nagyobb temető feküdt Pest és Buda egykori területén, ám ahogy gyors terjeszkedésbe kezdett a város, ezeket folyamatosan számolták fel, és létesítettek helyettük nagyobb, központi helyeket. A „Nemzeti Pantheon” kialakításának gondolata nem volt minden előzmény nélküli, hiszen 1841-ben a Kelet népe c. munkájában már gróf Széchenyi István is felvetette ennek ötletét, de láttuk azt is, hogy az akkor Kerepesi úti temető történetét a kezdetektől fogva meghatározta egy ebbe az irányba mutató törekvés. A temetőt hivatalosan 1849-ben nyitották meg, és nagyon hamar, már a század hetvenes éveire dísztemetővé vált. Az első, országosan jeles művész, akit itt helyeztek örök nyugalomra, Vörösmarty Mihály volt 1855-ben, innentől a tudósok, művészek, politikusok, vallási vezetők, fontos polgárcsaládok, felemelkedő iparmágnások és a pénzarisztokrácia prominens tagjai is nem egy esetben itt leltek végső nyughelyet, vagy építettek számukra családi mauzóleumot, síremléket.

A Deák-mauzóleum, Fotó: Mayer Jácint

A temető egyben a főváros legszebb és legnagyobb parkjai közé is tartozik. A Keleti pályaudvar környékét és a Józsefvárost járva persze első pillantásra nehezen gondolná az ember, hogy itt található a béke és a nyugalom szigete is, ami ráadásul ilyen hatalmas, azonban kapuján belépve egy szépen rendezett, harmonikus világ tárul elénk. A temető kiépítésének kezdetén egyébként ugyanúgy nehézkesen megközelíthető, véleményes résznek számított a város akkor határain jelentősen túl, így a 19. század derekán nem volt mindenki számára népszerű hely.

Az árkádok, Fotó: Mayer Jácint

A sírkert legnagyobb műemlékegyüttesei a házméretű díszsírhelyek, a mauzóleumok, vagy mauzóleumszerű építmények, melyek közül a legismertebbek Magyarország első feleős miniszterelnöke, Batthyány Lajos, a „haza bölcse”, Deák Ferenc és Kossuth Lajos neveihez kötődnek. Nem tartozik ugyan ezen épületek sorába, de mérete miatt mégis megemlítendő a két részből álló száznál több családi kriptával rendelkező árkádsor, ami elsősorban monumentalitásával, és a sírokra tervezett szobrok igényességével, egyediségével tűnik ki. Egyik leghíresebb hozzá köthető személyiség Görgei Artúr, a szabadságharc kiemelkedő, szűk 100 évet megélt tábornoka.

Görgei Artúr nyughelye, Fotó: Mayer Jácint

A dísztemető része, mégis durván kilóg a szép síremlékek sorából a Munkásmozgalmi Panteon szocialista realista stílusban épült betonkomplexuma, amely a magyar munkásmozgalom nevezetes alakjainak, kommunista politikusainak temetkezése helye.

Érdemes elolvasni„Mi kommunista ifjak indulunk”- a Memento Park szoboróriásai

Móricz Zsigmond és Babits Mihály sírja, Fotó: Mayer Jácint

A temető egyik legkülönlegesebb részét a művészparcellák képezik, amiket valóban a legkiemelkedőbbeknek szántak. Egymáshoz közel találjuk Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Szabó Lőrinc sírját, egy kicsit távolabb Kosztolányi Dezső, József Attila, Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar és még megannyi híresség. Az irodalom, a képzőművészet, a zene hatalmasságai mellet pedig az orvosok, mérnökök, feltalálók nyughelyei sorakoznak.

Arany János sírja, Fotó: Mayer Jácint

A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető bejáratánál információs tábla segíti a neves emberek sírjai közötti tájékozódást, melyek felkeresése szervezett vezetéssel is lehetséges. A temető parkja ismert gazdag növény- és állatvilágáról és akár csak egy csendes sétára is kiváló célpont, azonban ha találkozni is szeretnénk híres elődeinkkel, bizony az egész délutánt kell rászánnunk.

Galéria