Amikor azt olvassuk, hogy a jövőben a háborús konfliktusok nem (csak) olajért, gázért, nemesfémekért, vagy területért fognak zajlani, hanem konkrétan a vízért, akkor mindig távoli tájakra, Afrikára, esetleg a Közel-Keletre gondolunk, miközben ez a probléma bizony már sokkal közelebb van. Az Alpok kristálytiszta vizét, gleccsereit, sípályáit, zöldellő rétjeit, jó levegőjét mindenki megszokta. Ám a jövőben a környező országok között súlyos konfliktusokat okozhat például az Alpok vizének felhasználása. Ennek jelei már most mutatkoznak: Svájc vízerőművek működtetéséhez és energiatermelésre, a szárazság által sújtott olaszok, franciák öntözésre használnák az Alpok “aranyát”.
Az AP News ma sokatmondó és egyben drasztikus címmel írt hosszabb cikket a problémáról: “Csata az Alpokért?” A konfliktusokat a nyolc alpesi ország között az úgynevezett Alpesi Egyezmény keretében kell rendezzék a térségben érdekelt országok, köztük az olyan miniállamok, mint a Monacoi Nagyhercegség, és ipari óriások, mint Németország vagy Franciaország.
A konfliktus azonban nem csak ilyen téren mutatkozik, hanem például abban is, hogy az “Alpok tetején” ülő Svájc mennyire foghatja vissza a hegységből lezúduló vízmennyiséget saját (energetikai) igényeinek kielégítésére. Más szavakkal: éljenek-e hidegebb otthonokban a svájciak azért, hogy az olaszok és a franciák öntözni tudjanak a kiszáradó alföldjeiken.
Az Alpesi Egyezményt 30 éve hozták létre azért, hogy összehangolják az Alpok hasznosításának kérdéseit az erőforrásoktól kezdve egészen a szabadidőig. Most nagy feladat hárulhat e szervezetre, hisz a globális felmelegedés súlyos következményei immár Európát is elérték, a szárazságok miatt már nemcsak az irániak vagy a Száhel-övezeti országok feje fáj, hanem például az olaszoké is. Környezetvédők szerint pedig az alpesi államok már most is nagyon súlyos lemaradásban vannak e téren, merthogy megszokták, hogy vízből mindig bőven volt Európában.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/26/hoppa-ez-az-elso-magyar-nagyvaros-amely-fuggetlenedhet-az-orosz-gaztol/” ][/hm_embed]
Maria Lezzi, a svájci területfejlesztési hivatal vezetője szerint egykor azt tanították a svájci gyerekeknek, hogy hazájukban található a kontinens „víztornya”. Így pedig azt is megtehették, hogy a múlt hónapban arról intézkedtek, 1500 vízerőművük közül 45 kapacitását növeljék meg, azaz tároljanak több vizet. Ez viszont bizonyíthatóan hatással lesz a halak vándorlására és a halmennyiség pótlására is 2023-ban.
Eközben Olaszország súlyos szárazsággal küzdött ez évben, ami súlyosan veszélyeztette az olasz élelemtermelést az ország éléskamrájának tartott Pó-völgyben, mint ahogyan a környék ivóvízellátását is. A svájciak által készített 9. jelentés az Alpok helyzetéről világossá is tette, hogy a vízellátás „különösen sürgető kérdés”, mivel az Alpok hatalmas víztározó, amely mintegy 170 millió ember javát szolgálja Európa nagy folyói, köztük a Duna, Pó, Rajna és Rhone mentén. Szerintük az éghajlatváltozás és a csapadékviszonyok változása miatt a környező államok együttműködése szükséges azért, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a vízenergia és más felhasználások egyensúlyban maradhassanak.
„A csökkentett vízmennyiség és a vízellátás korlátozott megbízhatósága a következő évtizedek egyik fő problémája lesz” – teszik hozzá a derék svájciak.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/05/15/svajc-feladja-legendasan-semleges-statuszat/” ][/hm_embed]
Kaspar Schuler, az Alpok védelmével foglalkozó CIPRA International bizottság igazgatója szerint a kormányok ismerik a problémákat, de nem tettek konkrét lépéseket. “A nehézségeket a svájciak jól leírták, de még mindig nincs bátorságuk ahhoz, hogy tegyenek is valamit” – tette hozzá Schuler.
Míg az alpesi üdülőhelyek és falvak a vízre támaszkodnak, a legnagyobb magasvízi felhasználók a svájci vízerőművek. Ezek pedig ellenérdekeltek a víz “leeresztésében”, hisz az ország villamosenergia-ellátásának mintegy 60%-át biztosító turbinák működtetéséhez elengedhetetlen a szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása. Eközben a legnagyobb fogyasztók már az alsó folyások mentén találhatók, olyan ipari területek, mint a franciaországi Grenoble és Annecy, Ausztria fővárosa, Bécs, valamint a dél-tiroli Bolzano/Bozen környéki területek.
A svájci jelentés szerint az Alpoktól délre eső városok, különösen a szárazabb éghajlatú Franciaországban és Olaszországban, nagyobb valószínűséggel szenvednek majd vízhiánytól, mint az északi városok. „Ez különösen igaz a belső alpesi völgyekre, mint például az északnyugat-olaszországi Aosta-völgy, amelyet már eleve jelentős vízhiány sújt.”
Schuler szerint eddig mindenki adottnak vélte az Alpok környezeti jótéteményeit és vizét, “a jövőben azonban csata lesz… ezeken az erőforrásokon, mert különösen a vízhiány rengeteg ember életét teheti tönkre”.
A szlovén környezetvédelmi miniszter, Uros Brezan, egyben az Alpesi Egyezmény következő elnöke bizakodó. Szerinte komolyan veszik a problémát, amire csak nemzetközi válasz adható.
Source: AP News
