Luther Márton nem szögezte ki 95 tételét a wittenbergi templom kapujára?

Alighanem mindannyian megtanultuk középiskolában, hogy Luther Márton 1517. október 31-én kiszögezte 95 tételét a wittenbergi templom kapujára és ezzel megváltoztatta a világtörténelmet. Ennek az egyszerű cselekedetnek a folyományaként jöttek létre a protestáns keresztény felekezetek. A Luther Márton életét feldolgozó filmek szinte mindegyike ábrázolta ezt az aktust, kiemelve annak drámai mivoltát. De vajon csakugyan így történt? Mit mondanak a történeti források? Utána jártunk, hogy a kételkedők mivel érvelnek.

Luther Márton nem október 31-én tette közzé tételeit?

A reformáció napjának 1517. október 31-ét szoktuk tekinteni. Ennek alapját az a levél jelenti, amelyet Luther mindenszentek ünnepe előtt küldött el Albert mainzi érseknek. Ehhez a levélhez csatolta a 95 tételt is. A levelet november 17-én kapta meg az érsek titkára, Alberthez pedig december 13-án került. Ez a levelezés egy elég jól ismert momentum, Luther Márton többször is hivatkozott rá a későbbiekben, amikor Bölcs Frigyesnek vagy X. Leó pápának írt. A levélt tartalmilag egyébként arról szólt, hogy az érsek vizsgálja felül Johann Tetzel (vagy régiesen Tetzel János) búcsúcédula-árusítási gyakorlatát.

Luther Márton kiszögezi 95 tételét egy metszeten (Wikipédia)

Azonban Luther azt is megírta, hogy csak azután adta ki a 95 tételét, miután az érsek nem válaszolt a levelére. Vagyis ebből két dolog következik a kritikusok szerint: a tételek ismertté válása később történt, mint október 31., hiszen Luther Márton az érsek válaszára várt. Másrészt ő maga, amint olykor többször hangsúlyozta is, egyáltalán nem a nyilvánosságnak szánta a 95 tételt. Ez azonban alapvetően ellentmondana a hagyománynak, amely szerint Luther kiszögezte volta a wittembergi templom kapujára a tételeit, ahol aztán nagy tömeg kezdte el megvitatni.

Ennek a momentumnak a legkorábbi tudósítója egyébként nem maga Luther, hanem Philip Melanchton. Ő Luther Márton kortársa és legközelebbi munkatársa volt, ám a tudósításának van egy szépséghibája: 1517 októberében nem tartózkodott Wittenbergben. (Ennek ellenére, amint azt gyakran a kritikusok szemére hányják, az egyáltalán nem kizárt, hogy Melanchton a későbbi munkája során beszélhetett és találkozhatott olyanokkal, például magával Lutherrel is, akik jelen lehettek a tételek kiszögezésénél).

Luther Márton nem is szögezte ki a tételeit?

A tételek kiszögezésével több probléma is akad. Az egyik, hogy bármilyen furcsa, de nincs ősnyomatvány, azaz egyetlen egy olyan 95 tétel sem maradt fent, amelyik 1517. október 17-én keletkezett. Ez természetesen még akár betudható annak is, hogy a történeti források jelentős része elpusztul az idők során. (Például a magyar Aranybullának sem maradt meg egy eredeti példánya). A másik probléma, hogy a kulturális lenyomat, amit a tételek kiszögezése hagyott maga után, úgy néz ki, hogy emberek sokasága olvassa és vitatkozik a kiszögezett tételekről. Azonban a templomkapura szögezett írás terjedése valójában meglehetősen korlátozott lett volna, hiszen a német területeken a lakosságnak alig 5%-a tudott írni és olvasni.

A 95 tétel egy 1517-es nürnbergi plakáton (Wikipédia)

A kritikusok a kifüggesztés aktusa helyett más magyarázatot kínálnak a 95 tétel megalkotására. Eszerint Luther valójában egy egyetemi disputára bocsátotta a 95 tételt. Ezt alátámasztani látszik a tételek felsorolása, amely a korabeli egyetemi vitákban megszokott módszer volt. Az egyetemi disputákról egyébként a szokások szerint valóban tájékoztatták az olvasni tudó közvéleményt, mégpedig a templomok ajtajaira kiszögezni. Ezt azonban nem az egyetemi professzor szokta megtenni, hanem az egyetem részéről erre szerződtetett pedellus.

A tételek egytemi disputára bocsátása egyébként beleillik Luter 1517 körül tanúsított magatartásába. Ekkor még egyáltalán nem kívánta az egyházszakadást, betartotta a “hivatali utat”. Írt a brandenburgi püspöknek, a mainzi érseknek, a leveleiben pedig hangsúlyozta, hogy nem a széles közvélemény számára szánta a tételeket, azok tőle függetlenül terjedtek el. Ebben nagy szerepet játszott a könyvnyomtatás is. Ez azonban egy újabb kételkedésre okot adó pont: mi értelme van a tételek kiszögezésének a nyilvános terjesztés céljából, ha már rendelkezésre áll egy sokkal hatékonyabb eszköz?

Mi a helyzet akkor a reformáció ünnepével?

Érdemes leszögezni, hogy ha a kritikusoknak igaza van, és Luther nem szögezte ki 1517. október 31-én a tételeit a wittenbergi templom kapujára, az nem csorbítja a világtörténelmi hatását. Semmilyen hatással sincs a protestáns egyházak hitvallására, működésére. Ezért annak sincs igazán jelentősége, hogy mikor ünnepeljük a reformáció napját. Sőt, a nap megtartása mégis Luter Mártonoz köthető, aki ezen a napon küldte el a levelét Albert mainzi érsekhez, ahogy arra fentebb hivatkoztunk.

A nap megünneplése kapcsán a tételek kiszögezésének az elterjedése későbbi keletű. A reformáció emlékévét idejekorán elkezdték ünnepelni, többek között emlékérmek kibocsátásával. Ezeken 1717-ben még nem tűnik fel a tételek kiszögezésének az aktusa. 1817-ben azonban már központi elemmé válik. Azonban a kritikusokkal szemben is akad egy fontos érv: 2007-ben Georg Rörertől, Luther Márton titkárától, maradt fent egy 1540-es feljegyzés, amely arról szól, hogy Luther Márton mindenszentek előestéjén a templomok ajtajain tárta a nyilvánosság elé. Ez egyébként elveszi a kritikusok azon érvét, hogy Luther cselekedetének minden forrása visszavezetető a Wittenbergben akkor nem tartózkodó Melanchtonra.

Bárhogyan is végződik az erről folyó tudományos diskurzus, a protestanzitmus megváltoztatta nemcsak Európa, de Magyarország történelmét is.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2021/10/31/tiz-protestans-magyar-akik-nelkul-maskeppen-festene-az-orszag/” ][/hm_embed]