Van egy energiahordozó, amely szankciójáról nem esik szó, pedig mind közül a legveszélyesebb

Az orosz nukleáris iparnak ismét sikerült megúsznia, hogy bekerüljön az EU szankcióinak legutóbbi fordulójába. Ez már a nyolcadik volt a sorban, ám változatlanul nincs napirenden a kérdés, ami világosan mutatja, hogy Európa orosz nukleáris fűtőanyagtól való függése nem fordítható meg könnyen.

A háború februári kezdete óta a média az orosz fosszilis tüzelőanyagokra, különösen a földgázra összpontosít, és jórészt figyelmen kívül hagyja Európa Oroszországtól való nukleáris függőségének vitáját.

A Kreml idén eddig már több százmilliárd dollárt keresett a szénhidrogének Európának történő értékesítésével, ami lehetővé tette Moszkva számára, hogy finanszírozza véres ukrajnai háborúját. Ugyan Európa kevésbé függ Oroszországtól az atomenergia-szektor ellátásában, mint a gáz vagy az olaj tekintetében, mégis jelentős a szektor feletti diszponálása.

Sok munka történt annak érdekében, hogy Európát leszoktassák az orosz fosszilis tüzelőanyagokról, mivel Brüsszel a lehető leggyorsabban és legátfogóbban próbálja megnyirbálni Moszkva jövedelmező bevételi forrásait, de ez nem mondható el a nukleáris iparról.

Az EU-ba irányuló sugárzó anyagok orosz értékesítéséből a Kreml jóval kevesebb haszonra tesz szert, mint a fosszilis tüzelőanyag-exportjából, és egyes nyugati politikusok ezzel igazolták, hogy az Unióban nincs szándék a moszkvai nukleáris ipar szankcionálására. Viszont a kérdés sokkal inkább biztonsági, mint pénzügyi természetű.

Az EU-ban 18 orosz atomreaktor működik, emlékeztet a The Moscow Times: Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Finnországban és a paksi atomerőmű révén hazánkban. Oroszország szállítja az általuk igényelt nukleáris üzemanyagot, és nincs jelen pillanatban ennek kiváltására nincs alternatíva. Emellett a Roszatom orosz atomenergia-ügynökségtől származik az az urán, amit a francia Framatome cég vásárol, amely egy nukleáris üzemanyag-létesítményt üzemeltet a németországi Lingen városában. Annak ellenére, hogy a múlt hónapban többen tiltakoztak az üzlet ellen, a cég tulajdonosa kijelentette, hogy továbbra is együttműködik Oroszországgal – és a német kormány elismerte, hogy nem tudja megakadályozni ezt.

A Framatome szállítja a nukleáris fűtőanyagot szinte minden nyugat-európai országnak, ahol atomenergia-ágazat működik, így összességében Oroszországból származik az Európában elfogyasztott urán mintegy 20 százaléka. Továbbá majdnem ugyanennyi érkezik Kazahsztánból, ahol az urántermelés gyakorlatilag Moszkva ellenőrzése alatt áll.

Franciaország egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy korlátozza a Roszatommal való együttműködését, amely sokkal mélyebbre nyúlik, mint kizárólag az üzemanyag-termelés. Az új atomreaktorokhoz nélkülözhetetlen francia gyártású Arabelle turbinák, valamint a Siemens és a Framatome által közösen gyártott műszer- és vezérlőrendszerek továbbra is az orosz vásárlók rendelkezésére állnak. Az itthon épülő két új orosz atomreaktorhoz is ezeket az alkatrészeket használják majd.

Oroszország atomenergiával kapcsolatos hozzáállását egyértelműen bizonyítja az ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű elfoglalása, ahol az orosz erők túszul ejtették a helyi személyzetet. Maga az erőmű egyértelműen a háború eszközévé vált, ami Európát egy új atomkatasztrófa szélére sodorhatja, amely potenciálisan veszélyesebb lehet, mint Csernobil.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/10/video-itt-az-orosz-bosszu-ujra-raketacsapasokkal-tamadtak-kijevet-es-zaporizzsjat/” ][/hm_embed]