II. Rákóczi Ferenc a szeretője segítségével lett volna lengyel király
Rákóczi Ferenc nevéről mindenkinek az éveken át tartó szabadságharc jut az eszébe. Pedig Rákóczi Ferenc nemcsak a Habsburgok ellen harcolt, hanem nemzetközi szinten számon tartott politikusnak számított. Egyik ambíciója a lengyel trón megszerzése volt, amelyre már elődje, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem is kísérletet tett. Ebben legjobban Elżbieta Sieniawska, az egyik leggazdagabb lengyel nemesasszony támogatta, aki többek között Rákóczi Ferenc szeretője volt.
Lengyel nemesasszony, francia módi
Elżbieta Sieniawska 1669-ben Stanisław Herakliusz Lubomirski, a kor egyik híres lengyel költője és nagyura, valamint első felesége gyermekeként látta meg a napvilágot. Ám alig töltötte be a hatodik életévét, az édesanyja elhunyt, apja második házassága után pedig mennie kellett, így Varsóban apácák, valamint az ezzel a feladattal emgbízott nagybátyja nevelték fel. Utóbbi révén került be a varsói udvarba, a királyné, Mária Kazimiera lengyel király udvarhölgyei közé és a szűk bizalmasainak egyikévé vált. Sobieski János lengyel király (1674-1696) francia születésű felesége hazájából magával hozta a lengyel udvarba a háttérből a politikai eseményeket befolyásolni akaró nő szerepét és élt is vele a lengyel udvarban. Elżbieta Sieniawska első kézből tanulhatta meg ennek praktikáit és élt is velük.
Elżbieta 1687-ben házasodott össze Adam Mikołaj Sieniawskival, a királyi gárda fiatal tagjával, a volhíniai vajda fiával. A két fél között a különbségek hamar nyilvánvalóvá váltak: míg a férj csak fel akarta markolni a gazdag hozományt és a vidéki birtokán berendezkedni, Elżbieta inkább a varsói királyi udvar pörgősebb életét választotta volna. A férje hiába követelte, hogy kövesse őt. 1694-ben aztán nyilvánosságra került a Jan Stanisław Jabłonowskival, a korona főhetmanjának a fiával folytatott viszonya, amit a férje lánytestvérei árultak el. A Lubomirski és a Sieniawski család egy közös nagytanácson tudta csak helyreállítani a dolgokat. A béke nem tartott sokáig, 1695-ben Aleksander Sobieski, a király fia került Elżbieta célkeresztjébe, a családi tanácsnak ismét intézkednie kellett.
Miután Sobieski János meghalt, Sienawskiék a francia Conti herceg öröklését támogatták. (A királyné többek között a saját fiával szemben is ezt tette). Azonban később pártot váltottak, és a szász választófejedelmet, Erős Ágostot támogatták. (Elżbieta állítólag Ágost tanácsadójával is intim viszonyt ápolt). 1697-ben végül II. Ágost néven megválasztottá a szász választófejedelme lengyel királynak. Az özvegy Mária Kazimiera királyné Rómába távozott, a vagyonának a kezelését viszont Elżbietára bízta.
Rákóczi Ferenc, az álruhás mérnökből lett királyjelölt
Rákóczi Ferenc 1701. november 7-én szökött meg a bécsújhelyi börtönből a felesége segítségével és Lengyelországba menekült. Ott Sienawskiék brezáni (lengyelül: Brzeżany) birtokán bujkált Bercsényi Miklóssal együtt. A vendégszeretet köré hamarosan szerelem is szövődött, Elżbieta és Rákóczi hamarosan szeretők lettek, viszonyukból 1703 novemberében egy lány is született. Elżbieta, aki a lengyelországi francia pártnak volt egy kiemelkedő alakja, sikeresen lobbizott a köreikbe tartozó lengyel nagyuraknál, sőt francia kapcsolatai révén XIV. Lajos francia királlyal is összekötetést tudott teremteni.
Amikor Rákóczi Ferenc 1703-ban elindította a szabadságharcát, a kezdetben rendelkezésre álló karabélyokat Elżbieta Sieniawska szerezte meg neki. Később rajta keresztül folyósították a francia pénzsegély egy részét is. Időközben azonban nemcsak Magyarország keveredett bele a spanyol örökösödési háború mellékhadszíntereként egy európai konfliktusba, hanem Lengyelország is. A nagy északi háborúban II. Ágost lengyel király Nagy Péter orosz cárral szövetségben háborúzott XII. Károly svéd királlyal. A lengyeleket azonban sorra érték a megalázó vereségek a svédektől, elveszítették Varsót is. Ágost lengyel szempontból törvénytelenül lemondott a trónról, hogy a szász trónját megmentse a svédektől. Lengyelország kettészakadt a konfliktus mentén: a varsói konföderáció Ágost törvénytelen háborújára és lemondására helyezték a hangsúlyt, a sandomierzi konföderáció tagjai pedig a svédek elleni honvédő háborút akarták minél előbb sikeresen befejezni. Utóbbiak szövetségesre leltek Nagy Péter orosz cár személyében.
A cár azt javasolta a sandomierzieknek, hogy keressenek maguknak másik királyt Ágost helyett. A cár küldöttei felajánlottá többek között Sobieski János fiainak, vagy meglepő módon Savoyai Jenőnek is a lengyel koronát. Nagy Péter Rákóczival is felvette a kapcsolatot, a sandomierziekhez tartozó Sienawskiék egyetértésével. Rákóczi először nem állt a kötélnek, sőt követ útján még jelezte is XII. Károlynak az ajánlatot, ám amikor 1707 júliusában Lengyelországban hivatalosan kihirdették az interregnumot és az orosz követség mellett megjelent a lengyel országos gyűlés delegációja, elfogadta a felkérést.
A sosemvolt lengyel király és a lengyel szerelem letűnése
Rákóczi arra számított, hogy a svéd és az orosz erők, valamint a szövetségeseik között beállt háborús szünet kitart és nem újul ki a konfliktus. Ebből pedig következik, hogy a lengyeleknek lesz alkalmuk királyválasztó gyűlést tartani. 1707. szeptember 15-én Rákóczi Ferenc és Nagy Péter Varsóban a követeik útján megkötötte a szövetségüket. Elżbieta Sieniawska egyáltalán nem örült a döntésnek, kifejezetten lehordta Rákóczi embereit és a fejedelmet, hogy engedtek az orosz cárnak. Egyrészt azért, mert lényegében a lengyelek háta mögött született meg az egyezség, abba nem vonták be sem Sieniawskiékat, sem más lengyeleket. Másrészt figyelmeztette Rákóczit, hogy ebben a konfliktusban a franciáknak Svédország a szövetségese, nem Oroszország, ha utóbbival tárgyal, a semmiért fogja elveszíteni előbbi támogatását és azt javasolta, hogy ne bízzon a lengyelek ígérgetéseiben.
Elżbietának igaza lett a politikai következményeket illetően. Egyrészt a sandomierzi konföderáció, sőt maga Nagy Péter is, felvették a kapcsolatot Ágosttal, a lemondott lengyel királlyal, hogy visszatérne-e. Ágost igent mondott a felkérésre. Másrészt elindult a svéd támadás is az oroszok és lengyel szövetségeseikkel szemben, így a királyválasztó gyűlés egyszerűen elmaradt. A kedvező külpolitikai pillanat is elmúlt. Nagy Péter 1709-ben Poltavánál döntő vereséget mért XII. Károlyra, Lengyelországban pedig Ágostot tekintette szövetségesének és törvényes királynak. Rákóczi még megkísérelte az orosz kapcsolatot a maga javára kihasználni, sőt 1711. áprilisában személyesen is találkozhatott a cárral. (Ez egy nappal a szatmári békekötés előtt történt, ami az akció eredménytelenségét is előre vetítette). Nagy Péter azonban csak annyit közölt a fejedelemmel, amit már korábban a követei útján is: béküljön ki a Habsburgokkal.
Rákóczi és Elżbieta Sieniawska kapcsolata is egyfajta zátonyra futott. Bár 1709 farsangján Elżbieta Munkácsra érkezett, ahol fényes ünnepségek közepette egy hónapot töltött Rákóczival, a szabadságarc a végét járta. Ugyanebben az évben még megpróbált személyesen is közvetíteni, a magyar követség az ő (és Rákóczi feleségének) jelenlétében tartott költséges fogadást az orosz cárnak. 1711-ben még többször találkoztak, többek között az Elżbieta segítségével Sobieski János özvegyétől megvásárolt lengyel birtokokon is. A cárral való, fent említett találkozásának ürügyén azonban elváltak útjaik, és Rákóczi csatlakozott az észak felé tartó Nagy Péterhez, ám onnan már nem tért vissza, hanem elhagyta Lengyelországot.
Elżbieta Sieniawskával még gyakran levelezett, de a viszonyuk kihűlt. Soha többet nem találkoztak. Rákóczi a később papírra vetett Vallomásokban erőteljesen ostorozta magát ezért a házasságörő viszonyért. Elżbieta pedig a hatalmas birtokainak a kormányzására összpontosított, számos templomot és kolostort alapított vagy újított fel és aktívan támogatta a művészeteket. Hat évvel Rákóczi előtt, 1729-ben hunyt el.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/30/a-magyar-kiralyne-akit-alkohol-segitsegevel-tettek-volna-termekennye/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon