A szerbek a katonaságot is bevetnék Koszovóban, ha a NATO belemegy

Szerbia azt fogja kérvényezni a NATO békefenntartóitól, hogy engedélyezzék a szerb katonaság és rendőrség telepítését Észak-Koszovóba, bár úgy véli, nincs esély a kérés jóváhagyására – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök.

Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője az Al Jazeera szerint a múlt hónapban figyelmeztetett az „eszkaláció és az erőszak” lehetőségére, miután a Koszovó és Szerbia közötti rendkívüli tárgyalások nem tudták megoldani a koszovói szerb etnikai kisebbség által használt autók rendszámával kapcsolatos, régóta húzódó vitájukat.

Belgrádnak az a javaslata, hogy csapatait az egykori szerb tartományba – azaz a mára függetlenné vált Koszovóba – küldje, fokozhatja a balkáni államokban már amúgy is pattanásig feszült helyzetet.

Vučić szombati belgrádi sajtótájékoztatón elmondta, hogy levélben kéri a szerb erők bevetését a NATO KFOR-missziójának, a szövetség koszovói békefenntartó erőinek parancsnokától.

„Kérni fogjuk a KFOR parancsnokától, hogy biztosítsa a Szerb Köztársaság hadseregének és rendőreinek bevetését Koszovó és Metohija területén” – mondta Vucic, hozzátéve, hogy „nincs illúziója”, hogy a kérést elfogadják.

Ez lenne az első alkalom, hogy Belgrád katonák telepítését kísérli meg Koszovóba, melyre egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata lehetőséget ad. Ez az egyezmény zárta le az 1998-1999-es háborút, és amelyben a NATO kiáll Szerbia ellen az albán többségű Koszovó védelme érdekében.

A határozat szerint Szerbia akár 1.000 katonát, rendőrt és vámtisztviselőt is telepíthet ortodox keresztény vallási helyszínekre, szerb többségű területekre és határátkelőhelyekre, ha azt a KFOR parancsnoksága jóváhagyja. A határozat meghozatalakor a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovót még Szerbia részeként ismerték el.

A NATO-nak jelenleg még mindig mintegy 3.700 békefenntartója tartózkodik Koszovóban, akik igyekeznek megakadályozni, hogy az albánok és szerbek között ismét fellángoljon az erőszak.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök hivatala kijelentette, hogy Szerbia lépése „agressziós cselekmény”, és jól jelzi „Szerbia hajlamát a térség destabilizálására”.

A lépés előzménye, hogy a szerbek blokkolták a főutakat az északi régióban, tiltakozásul a koszovói rendőrség egy volt tagjának letartóztatása ellen, aki a múlt hónapban távozott posztjáról más szerb tisztviselőkkel együtt, illetve Vjosa Osmani koszovói elnök bejelentette, hogy a térségben a december 18-ra tervezett helyhatósági választásokat a jövő évre, április 23-ra halasztják.

A pristinai hatóságok közölték, hogy Dejan Pantic volt rendőrt letartóztatták, mert állítólag megtámadta a választási bizottsági irodákat, valamint több rendőrt és választási tisztviselőt. A szerbek válaszul 300 rendfenntartót vezényeltek a területre.

Az észak-koszovói önkormányzatok szerb polgármesterei, valamint a helyi bírák és mintegy 600 rendőr a múlt hónapban lemondott, tiltakozásul a kormány döntése miatt, amely szerint a belgrádi autók rendszámát Pristina által kiadott rendszámtáblákra cserélték.

Az EU arra is figyelmeztette Szerbiát és Koszovót, hogy békés úton oldják meg vitáikat, és normalizálják kapcsolataikat, ha komolyan gondolják az Unióhoz való csatlakozásukat.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/09/robbanaskozeli-allapotban-a-koszovoi-szerb-alban-viszony-lovesek-is-dordultek/” ][/hm_embed]