Megdöbbentő felfedezés: már az ősemberek is hajóztak?

Az előemberek már közel félmillió évvel ezelőtt megtalálhatták annak a módját, hogy úszó alkalmatosságok segítségével átkeljenek a tengereken, írja a ScienceAlert egy új tanulmányra hivatkozva.

Legalábbis a mai ismereteink szerint nincs rá más magyarázat, hogy őseink hogyan máshogy népesíthették volna be például az Égei-tengeri szigeteket. Ugyanis a régészek olyan korai leletekre bukkantak ezeken a földeken, amelyek jóval a Homo Sapiens legkorábbi ismert megjelenése előttre datálhatók.

Ez arra utal, hogy az Értelmes Emebr elődeinekmeg kellett találniuk a módját, hogy valahogy átkeljenek az óriási víztömegeken. Ebből következően, ha ez valóban lehetséges volt a számukra, az azt jelenti, hogy az emberi vándorláshoz nem feltétlenül volt szükség szárazföldi kapcsolatra, tehát újra kell gondolnunk mindazt, amit őseinknek és a modern embereknek a világban való elterjedéséről gondoltunk.

Nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy mikor kezdődtek a tengeri utazások. A csónakok és egyéb úszó járművek a történelem során általában fából készültek, egy olyan anyagból, amely nem éli túl az idő viszontagságait – több tízezer, esetlegesen több százezer évet pedig biztosan nem. Így semmi remény nincs arra, hogy valaha is találnánk az első hajókra utaló leletet.

Ehelyett érdemes a csontokat és a kőseszközöket górcső alá venni – ezek nem bomlanak le, és elemző eszközeink segítségével rekonstruálhatjuk a korai embercsoportok korát és fejlettségi szintjét. George Ferentinos, a görögországi Pátrai Egyetem geológusa vezetésével egy kutatócsoport is így tudta elvégezni az új elemzést.

Az Égei-tenger vidékét ma a világ legszebb helyei között tartják számon. Több száz szigetből áll, melyeket a mai Törökország, Görögország és Kréta határol. És úgy tűnik, már régóta lakott; a most talált, kincset érő leleteket 476.000 évesre datálták.

Ezek az ősi Leszboszon, Miloson és Naxoson található eszközök ráadásul a mintegy 1,76 millió évvel ezelőtt kifejlesztett acheule-i stílushoz kapcsolódnak, amely az Afrikában és Ázsiában felfedezett Homo Erectushoz kapcsolódik. Több ilyen eszközt találtak Törökországban, Görögországban és Krétán is, méghozzá 1,2 millió évvel ezelőttről.

Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy az ókori emberek a jégkorszak során, gyalog keltek át a szigetekre. Amikor a világ jó része megfagyott és a tengerszint lecsökkent, az ősemberek akár száraz lábbal is átsétálhattak az újonnan kialakult földhidakon.

Annak megállapítására, hogy ez lehetséges-e, Ferentinos és munkatársai rekonstruálták a régió földrajzát, beleértve az Égei-tengeri szigetek partvonalának rekonstrukcióját is, amilyen 450.000 évvel ezelőtt lehetett. Ehhez ősi folyódeltákat használtak, amelyekből következtetni lehet a tengerszintre, és a tektonikus tevékenység által kiváltott süllyedés mértékére.

Arra a megállapításra jutottak, hogy a korábbi elképzelések helytelenek voltak. Az elmúlt 450.000 év során akkor, amikor a vízállás a legalacsonyabb volt, a tengerszint megközelítőleg 225 méterrel volt kisebb, mint ma.

Ez azt jelenti, hogy bár az Égei-tengeri szigetek némelyike akkoriban összefüggött egymással, ezek folyamatosan elszigeteltek maradtak a környező szárazföldtől.

“Továbbá, figyelembe véve, hogy ha az archaikus emberek képesek voltak átkelni az Égei-tengeren, ugyanúgy képesek voltak átkelni a Gibraltári-szoroson is” – írják tanulmányukban a kutatók.

„A fentiek lehetővé teszik, hogy konszenzusra alapozva felülvizsgáljuk a délnyugat-európai népesség általánosan elfogadott nézetét a Sínai-félszigetről és a levantei síkság megállóhelyéről az anatóliai tengerparti zónán és a Boszporusz szárazföldi hídján keresztül a pleisztocén közepén és végén. Úgy tűnik, hogy a tengeren való átkelés kognitív képességei nem csak az anatómiailag modern emberekre korlátozódtak.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/10/peniszet-tarto-leopardok-altal-megtamadott-ferfi-a-legregebbi-dombormuvon/” ][/hm_embed]