Ukrajna egyhamar nem tudja bizonyítani az EU-nak, hogy jogállam

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kitart amellett, hogy országa jövője az EU-ban van. Az alkotmánybírósági reformok miatt azonban nyomás alatt áll.

Mivel az EU márciusban, majd októberben ismét jelentést készít Kijev előrehaladásáról, Ukrajna a vártnál gyorsabban halad a jogállamiság terén. De még így is két lépést megy előre, majd egyet hátra – írja a Politico.

Volodimir Zelenszkij számára, aki kijelentette, hogy országa “jövője az EU-ban van”, létfontosságú a lendület fenntartása. Eközben tudja, hogy Kijev tagsága ellenállásba ütközik a hagyományos EU-tagok részéről, hiszen hatáskörüket gyengíthetné egy Ukrajnához hasonló új tag. Emmanuel Macron francia elnök májusban azt mondta, hogy Kijev “minden valószínűség szerint évtizedekre” van az uniós tagságtól, a nyugat-európai országok pedig állandó aggodalmukat fejezik ki a bizonytalanság, a korrupció és a háború által szétzúzott ország újjáépítésének költségei miatt.

Ebben a vonatkozásban Ukrajna most meglepően gyorsan halad. Az új főügyész kinevezése lendületet adott a korrupció elleni küzdelemnek, és számos nagy horderejű ügy végre ítéletet hozott. Az ukrán parlament felszámolta a Kijevi Közigazgatási Kerületi Bíróságot is, amely Ukrajna legkorruptabb bíróságaként volt ismert.

Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot az Alkotmánybíróság, amelynek legfelsőbb jogi felügyelete felülbírálhatja a kormány döntéseit. Egy új reform ugyanis azzal fenyeget, hogy politikai beavatkozást tesz lehetővé egy olyan testületben, amely a bírójelölteket szűrné. Ez komoly akadályt gördíthet Ukrajna európai törekvéseinek útjába. Az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete már megkongatta a vészharangot.

A legpozitívabb lépés

Ukrajnában a Kijevi Közigazgatási Kerületi Bíróság felszámolását széles körben a korrupció elleni küzdelem egyik legpozitívabb lépésének tekintik, de nem ment könnyen. Zelenszkij még 2021 áprilisában nyújtotta be a bíróság felszámolását célzó törvényjavaslatot. Az ukrán parlament azonban csak december 13-án tette ezt meg, négy nappal azután, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma szankciókkal sújtotta a bíróság elnökét, Pavlo Vovkot, amiért kenőpénzeket kért cserébe a bírósági és más állami folyamatokba való beavatkozásért.

A bíróság főbíróját ért amerikai szankció volt az utolsó csepp a pohárban, mondta Mihajlo Zsernakov, a Dejure Alapítvány, egy jogi reformra összpontosító nem kormányzati szervezet igazgatótanácsának elnöke. Vovk eltávolítása azonban az ukrán civil társadalmi csoportok intenzív nyomásának gyümölcse is volt, amelyek leleplezték a bíróság visszaéléseit, valamint a vezető bírák ellen nyomozó korrupcióellenes szervezeteké.

2020-ban az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) nyilvánosságra hozta az úgynevezett Vovk-szalagokat (a Vovk elleni büntetőeljárással összefüggésben a közigazgatási bíróság bíráinak és vezető ügyvédeknek a lehallgatását), amelyek számos hamis pert, jogellenes ítéletet és a Vovk által a bírákra és tisztviselőkre gyakorolt nyomást tártak fel.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/27/lavrov-orosz-kulugyminiszter-josnak-allt-a-nuklearis-hatalmak-kozvetlen-fegyveres-osszecsapasat-vizionalja/” ][/hm_embed]