Új év, új én, de nem Észak-Koreának, aki az új évet azzal a bejelentéssel indította, hogy nukleáris fegyverek tömeggyártásába kezd. Dél-Korea válaszul belengette egy lehetséges nukleáris hadgyakorlatnak a lehetőségét közösen az Egyesült Államokkal. Ezenfelül Dél-Korea letesztelt egy új szilárd hajtóanyagú rakétát is, ami nyilvános tájékoztatás híján nagy ijedséget okozott a népesség körében.
Észak-Korea továbbra is nagy fenyegetést jelent a világra, de leginkább déli szomszédjára. Dél-Korea érezhetően egyre jobban igyekszik felkészülni egy esetleges északról érkező támadás elhárítására. Legutóbb egy szilárd hajtóanyagú rakéta kilövés tesztet hajtottak végre. A védelmi minisztérium állítása szerint ezzel is növelni akarják az űrbéli megfigyelő képességüket — számolt be róla a DW News. Erről a tesztről azonban nem volt nyilvános közlemény és ez sokakban pánikot keltett. Többen azt gondolták, hogy észak-koreai rakétát látnak vagy éppen UFO-t.
A globális helyzet nem csak Dél-Koreát nyugtalanítja. Japán hasonlóan tart az orosz-ukrán háborútól, illetve a növekvő regionális feszültségtől. Japán egy 320 milliárd dolláros terv keretein belül akar rakétákat venni, amelyek képesek Kína elérésére is. Ráadásul egy esetleges tartós konfliktusra való felkészülést is elősegíti a terv. Ez a fajta lépés Japán számára a második világháború óta nem látott esemény. A változó status quo egyre nagyobb gondot jelent a régióban.
Változó idők
Japán a második világháború után pacifista irányvonalat követett. Az utóbbi időkben viszont kénytelenek voltak egyre többet költeni a haderejükre. Decemberben jött a váratlan fordulat mikor is a védelem prioritást kapott. Az eddigi védelmi költségvetést megduplázzák az elkövetkezendő 5 évben, válaszul Kína növekvő haderejére és aktivitására. A Japán miniszterelnök, Fumio Kishida nyilatkozatában kiemelte a növekvő kihívást, ami a jelenlegi rend fenntartását megnehezíti. Hangsúlyozta, hogy Japán és a nemzetközi közösség biztonságát és stabilitását Kína harcias viselkedése egyre jobban veszélyezteti. A védelmi költségvetés növelésének hátterében még a jogállamiság védelme kapott kiemelt figyelmet.
Ugyanakkor nem csak Kína jelent fenyegetést, hanem Észak-Korea is. Phenjan példátlan számú rakétát lőtt ki 2022-ben, ami megint csak aggodalomra ad okot. Dél-Korea ennek érdekében közös nukleáris hadgyakorlatok lehetőségéről egyezkedik az Egyesült Államokkal, amit az elnök, Joe Biden egyelőre tagad. Phenjan Szöult ellenségeként nevezte meg és harci drónokat küldött délre. Jun Szuk Jol, Dél-Korea elnöke ezt rendkívül nagy problémának nevezte és szerinte rámutat arra, hogy az országnak jobban fel kell készülnie.
Dél-Korea és Japán
Dél-Korea és Japán hosszú közös múlttal rendelkezik, ami nem mondható túl kellemes emléknek. A két ország egyre inkább hasonló problémákkal küzd, de a viszonyuk évek óta az egyik legmélyebb ponton van. A közös célok elérését tovább akadályozzák a két ország között fennálló területi viták. Bár mindkét ország az Egyesült Államok szövetségese, a bilaterális viszonyuk nem túl fényes. A közös védelmi stratégia kidolgozására így viszonylag kevés esély van a közeljövőben.
Mindenesetre, látva a növekvő fenyegetést Szöul és Tokió elismerik, hogy az együttműködés szükséges. Viszont azt is érdemes tisztázni, hogy egyelőre egyik oldal sem tett lépéseket a kompromisszum felé, így a közös együttműködés kérdéséről egyelőre nem lehet többet mondani.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/05/putyin-bukasaval-es-forradalommal-riogat-az-egykori-orosz-vedelmi-miniszter/” ][/hm_embed]
Source: DW News
