Hollywood magyar alapító atyja 150 éve született
150 éve született Adolf Zukor, Hollywood magyar alapító atyja. Ő fektette le a hírességek rendszerének alapjait Hollywoodban. A magyar férfi, aki népszerűvé és jövedelmezővé tette a mozit, 1873. január 7-én született egy kis zempléni faluban.
Adolf Zukor korai évei
Adolf Zukor, születési nevén Cukor Adolph, a Zemplén megyei Ricse településen született 1873. január 7-én. Édesapjának, Cukor Jákobnak szatócsboltja volt Ricsén, édesanyja, Liebermann Hanna pedig német műveltségű, újgazdag családból származott. Adolf nagyon fiatalon vesztette el szüleit: egy éves volt, mikor apja, hét éves, mikor anyja elhunyt.
Az általános iskolát négy évig Mátészalkán végezte, majd inasként dolgozott egy abaújszántói szárazáruüzletben. Miután korán elárvult, tizenöt évesen, huszonöt dollárral a tarsolyában és nyelvtudás nélkül érkezett Amerikába, hogy új életet kezdjen – írja a kultura.hu. Kezdetben New Yorkban és Chicagóban dolgozott szőrmekereskedőknél, majd saját szőrmekereskedést nyitott.
Első pillantásra felismerte az üzleti lehetőséget a filmben
1904-ben, saját üzlete fenntartása mellett csatlakozott egy filléres bódéhoz, a mozi kezdetleges elődjéhez, amely néhány perces filmeket vetített. Idővel a későbbi moziigazgatóval, Marcus Loew-val együttműködve kiépítette ezek hálózatát.
1912-ben nagyobb léptékű üzletbe kezdett, amikor megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Erzsébet királynő című francia film amerikai jogait. Saját pénzéből 25.000 dollárt kockáztatva, üzleti partnerei ellenkezése ellenére vetítette le a negyvenöt perces filmet. Kizárólagos forgalmazóként óriási haszonra tett szert.
Ugyanebben az évben megalapította a Paramount Pictures elődjét, a Famous Players in Famous Plays Company-t. A társulat filmeket készített aktuális színpadi sikerek és klasszikus regények alapján: elsőként 1912-ben A Monte Cristo grófját, majd 1913-ban A zendai fogolyt. 1914-ben összeállított egy csoportot, amely évente harminc filmet tudott készíteni. Ezzel egy időben megnyitotta a Broadway-en a Standard nevű, 3500 férőhelyes mozipalotát.
A Paramount Pictures Corporation megalakulása
Olyan ismert neveket vett fel, mint Gloria Swanson, Mary Pickford, Pola Negri, John Barrymore és Gary Cooper. Első stúdiója 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky játékfilmes cégével, majd beolvasztotta a Paramount Pictures forgalmazó céget, és így alakult meg a Paramount Pictures Corporation.
Az első világháború jelentősen visszavetette a növekedést, és 1919-ben Zukornak a bankhoz kellett fordulnia. Ő volt az első, aki kötvényeket bocsátott ki, és hamarosan ötszáz mozi került az irányítása alá. A Paramount Európában is elkezdett terjeszkedni, és leányvállalatot alapított Párizsban. A francia fővárosban hat nyelven gyártott filmeket.
Nehéz helyzetben a Paramount
A hangosfilmek megjelenése megingatta a Paramount helyzetét: az 1930-as 18 millió dolláros nyereség két év alatt 21 millió dolláros veszteséggé változott. Hároméves kényszerszünet után a vállalkozást Paramount Pictures Inc. néven újraindították, és bár Zukor maradt az elnök, a tényleges irányítást a Morgan bankház vette át. Zukor nyugdíjas elnökként haláláig töltötte be ezt a tisztséget.
Későbbi évei és díjai
A Paramount volt az első a nagy stúdiók közül, amely “egyablakos” rendszerűvé vált, és a gyártástól a forgalmazásig képes volt irányítani a filmeket. Zukor volt az első üzletember, aki bevezette az egész estés filmeket Amerikában. Négyszer jelölték az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia Oscar-díjára. Munkájáért 1948-ban tiszteletbeli Oscar-díjat kapott. Csillaga díszíti a Hollywood Walk of Fame sétányt, önéletrajza pedig 1953-ban jelent meg The Public is Never Wrong (A közönség sosem téved) címmel. Adolf Zukor 1976. június 10-én, 103 évesen halt meg Los Angelesben.
ITT elolvashatja a cikk angol változatát.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/07/ii-andras-valoban-jeruzsalem-kiralya-volt/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van