Egy elégetett Korán miatt hátráltatja Törökország a svédek NATO-tagságát

Senki sem tudja, mi késztette Rasmus Paludant arra, hogy január 21-én elégesse a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség előtt. Paludan, egy figyeleméhes szélsőjobboldali dán politikus már korábban is gyújtott fel Koránokat, de a helyszínválasztás jelentős volt: Törökország hátráltatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét.

Paludan tüntetési engedélyét egy svéd újságíró fizette, aki egykor a Kreml egyik propagandacsatornájának dolgozott. Az újságíró viszont tagadja, hogy jelenleg bármilyen kapcsolata lenne Oroszországgal. A Korán-égetés svédellenes tüntetésekhez vezetett az egész muszlim világban. Két nappal később Recep Tayyip Erdogan török elnök felfüggesztette a két országgal a NATO-csatlakozásról folytatott tárgyalásait.

Több, mint kilenc hónap telt el azóta, hogy Finnország és Svédország úgy döntött, hogy feladja régóta fennálló el nem kötelezett státuszát, és csatlakozik a NATO-hoz, miután Oroszország megszállta Ukrajnát. Csatlakozásukat a szövetség 30 tagjából 28 ratifikálta. Magyarország azt mondja, hogy hamarosan ratifikálni fogja. Törökország azonban azt követelte, hogy mindkét ország előbb lépjen fel az általa törökellenes terroristáknak tartott mozgalmakhoz – elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárthoz, a pkk-hoz – köthető lakosok ellen. A három ország tavaly nyáron kötött megállapodást, és Finnország és Svédország azt mondja, hogy megtették, amit ígértek. Törökország szerint azonban ez nem elég.

Egymásra mutogat Törökország és Svédország

“Mi teljesítettük a memorandumot, és itt az ideje, hogy Törökország cselekedjen” – mondta Tobias Billstrom, Svédország külügyminisztere a The Economistnak. Svédország és Finnország is feloldotta a Törökországgal szemben elrendelt fegyverembargót, miután az 2019-ben lerohanta Szíriát. Márciusban Svédország törvényt vezet be, amely kriminalizálja a terrorista csoportokhoz, köztük a Kurdisztáni Munkáspárthoz való csatlakozást, amihez az alkotmányának módosítására volt szükség. Törökország azonban azt is követeli, hogy Svédország adjon ki több mint 100 embert, köztük olyanokat, akiket Svédország menedékjoggal rendelkező disszidenseknek tart. Mivel Svédország sokáig befogadó menekültpolitikát folytatott, Svédországban nagy, mintegy 100 000 fős kurd közösség él. Finnországban ez a szám csak 15 000 körül van.

Törökország álláspontja részben kampánypolitika. Erdogan kemény választások előtt áll tavasszal vagy nyár elején, és felkorbácsolta a nacionalista ellenérzéseket Svédország állítólagos kurdbarát, muszlimellenes bűncselekményei miatt. Azt követeli, hogy Svédország “adja vissza nekünk ezeket a terroristákat”, és akadályozza meg a további Korán-égetéseket, mielőtt jóváhagyná Svédország NATO-tagságát. Mevlut Cavusoglu külügyminiszter azzal vádolja Svédországot, hogy “részt vesz a Korán elégetésével elkövetett bűncselekményben”. A finnek és a svédek többsége azonban továbbra is arra számít, hogy a választások után a törökök sebességet váltanak, és a NATO következő, július 11-i, a litván fővárosban, Vilniusban tartandó csúcstalálkozója előtt ratifikálják országaik csatlakozását. “Sokszor láttuk már, hogy Törökországban a belpolitika ilyen megnyilvánulásokhoz vezetett” – mondja Billstrom.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/03/franciaorszag-es-izrael-kozosen-tolna-ki-irannal/” ][/hm_embed]

Source: Economist