Kínában már nem a túlnépesedés, hanem a lakosság fogyása a gond

Kínának ösztönöznie kell az embereket a családalapításra, és növelnie kell a születési arányt, mivel az ország jelenleg csökkenő népessége veszélyeztetheti a világ második legnagyobb gazdaságát – mondta egy kínai családtervezési szakértő.

Kína népessége tavaly 850.000 fővel csökkent, először 1961 óta – jelentette ki a kormány a múlt hónapban. Mostanra mintegy 1,42 milliárdan lakják a keleti országot, ami már csak a második helyre elég, Indi nemrégiben megelőzte őket. Szakértők szerint ez valószínűleg egy hosszú hanyatlás kezdete, ami mélyreható következményekkel jár a gazdaságra és a világra nézve.

Wang Pei’an, a Kínai Családtervezési Szövetség igazgatóhelyettese a hétvégén azt mondta, hogy a családok számára több adókedvezményt kell létrehozni, amely ösztönözheti a születéseket.

A harmadik pekingi Kínai és Fejlesztési Fórumon felszólaló Wang a Reuters tudósítása szerint arra hivatkozott, hogy a fiatalabb generációk körében egyre növekvő tendenciát mutat a gyermekvállalás elkerülése. Több olyan intézkedést szorgalmazott a foglalkoztatás, az orvosi ellátás, a társadalombiztosítás és a lakhatás terén, amelyek családalapításra ösztönözhetik az embereket.

A kormány 1980 és 2015 között az ország nagy részében egygyermekes politikát írt elő a családok számára, de mára már megfordult az irány, és a lakosság számának csökkenése miatt a hatóságok a születési arány növelésén fáradoznak.

A CCTV állami műsorszolgáltató által idézett felmérés szerint az átlagos kínai háztartások száma 2,62 főre zsugorodott 2020-ban, ami 0,48 fős csökkenés 2010-hez képest.

Egy 2021-es felmérés szerint az 1990-es években született nők szerint átlagosan 1,54 volt az ideális gyerekszámot, míg a 2000-es években születetteknél ez már csak 1,19. A 2015-ös 6,1 százalékról 2020-ban közel 10 százalékra nőtt azoknak a nőknek az aránya, akiknek soha nem volt gyermekük.

“Kínában az anyasági védelem szintje még mindig nagyon alacsony” – mondta Wang, hozzátéve, hogy a házasság és a gyermekek iránti igény ápolására irányuló erőfeszítés nélkül rendkívül nehéz lenne a termékenységi szintet növelni.

A CCTV szerint a nők átlagos életkora első házasságkötéskor az 1980-as évek 22 évéről 2020-ra 26,3 évre emelkedett, az első gyermekvállalás kora pedig 27,2 évre csúszott.

Wang rámutatott a Kínai Népesedési és Fejlesztési Kutatóközpont 2021-es felmérésére, amely szerint a 35 év alatti nők kevesebb mint 70 százaléka gondolta úgy, hogy az élet csak akkor teljes, ha gyermeket szül.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/06/india-alighanem-megelozte-kinat-es-a-vilag-legnepesebb-orszagava-valt/” ][/hm_embed]