Óriási lépés a bolygónk védelme érdekében: megszületett a tengereket óvó ENSZ-határozat

Az ENSZ-tagállamok megállapodtak az első nemzetközi szerződésről, amely a nyílt tenger védelmét hivatott biztosítani, tudósított az Al Jazeera.

Évekig tartó tárgyalások után a több mint 100 ország képviselői véglegesítették a szóban forgó ENSZ-szerződést – ez egy nagyon régóta várt lépés, amely a környezetvédelmi csoportok szerint segít majd visszafordítani a tengerek biológiai sokféleségének csökkenését és biztosítja a fenntartható fejlődést.

„A hajó elérte a partot” – jelentette be Rena Lee, a konferencia elnöke az ENSZ New York-i főhadiszállásán a hétvégén, a küldöttek hangos és hosszas tapsa közepette.

Az óceánok biológiai sokféleségének megőrzését és javainak fenntartható kiaknázását biztosítását célzó, jogilag kötelező erejű paktumról, amelyet 15 éve tárgyalnak, végül öt fordulós, elhúzódó, ENSZ-vezetésű tárgyalás után sikerült megállapodni.

A szerződés kulcsfontosságú eleme annak a globális erőfeszítésnek, hogy az évtized végére a világ szárazföldi és tengeri területeinek 30 százalékát védelem alá vonják. A „30 x 30” néven ismert célt tavaly decemberben a kanadai Montrealban fogadták el.

A szerződés arra is kötelezi az országokat, hogy végezzék el a nyílt tengeren tervezett tevékenységek környezeti hatásvizsgálatát.

A gazdasági érdekek a legutolsó, február 20-án kezdődő tárgyalási fordulóban is jelentős fennakadásokat okoztak. A fejlődő országok a „kék gazdaságból” származó „zsákmány” nagyobb részét maguknak követelték, beleértve a technológiai transzfert is.

Az olyan iparágakban, mint például a biotechnológiában használt „tengeri genetikai erőforrások” előnyeinek megosztásáról szóló megállapodás szintén éles viták tárgyát képezte, és emiatt jelentősen elhúzódtak a tárgyalások.

A nyílt tenger az országok kizárólagos gazdasági övezeteinek határán kezdődik, amelyek 370 km-re terjednek a partvonalaktól. Ezen a ponton túl a tengerek egyetlen ország joghatósága alá sem tartoznak.

Annak ellenére, hogy a nyílt tenger a világ óceánjainak több mint 60 százalékát és a bolygó felszínének közel felét teszi ki, már régóta sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a part menti vizek és az ott élő néhány ikonikus faj.

Az óceáni ökoszisztémák az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid nagy részének elnyelésével állítják elő az élethez elengedhetetlen oxigén felét, és korlátozzák a globális felmelegedést. Ennek ellenére az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a túlhalászás miatt komoly fenyegetésnek van kitéve.

A nyílt tengernek jelenleg csak körülbelül 1 százaléka védett.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár elismerését fejezte ki a küldötteknek, ismertette a szóvivő, aki szerint a megállapodás „győzelem a multilateralizmus számára és az óceánok egészségét érintő romboló tendenciák elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítések javára most és az elkövetkező generációk számára”.

„Létfontosságú az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenésének és a szennyezés hármas bolygóválságának kezeléséhez” – áll az ENSZ közleményében.

A Greenpeace szerint 2030-ig évente 11 millió négyzetkilométernyi óceánt kell védelem alá helyezni a cél eléréséhez.

“Az országoknak hivatalosan el kell fogadniuk és a lehető leggyorsabban ratifikálniuk kell a szerződést, hogy az hatályba léphessen, majd át kell adják azokat a teljesen védett óceáni szentélyeket, amelyekre bolygónknak szüksége van” – mondta Laura Meller, a Greenpeace óceánokért harcoló tagja, aki maga is részt vett a tárgyalásokon.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/01/a-rettegett-skandinav-tengeri-szorny-amelyrol-kiderult-hogy-csak-egy-balna/” ][/hm_embed]