Báthory István menekült lengyel felesége elől

Báthory István lengyel királyságát a lengyel-magyar kapcsolatok egyik gyümölcsöző epizódjaként tartjuk számon. Az erdélyi fejedelem rátermett lengyel királynak bizonyult. Uralkodásának azonban akadt egy mai szemmel kissé komikus, ám a résztvevő felek számára tragikus epizódja. Báthory István ugyanis csak úgy nyerhette el a Lengyel Királyság trónját, hogy a lengyel rendeknek ígéretet tett arra, hogy elveszi feleségül Jagelló Annát, a lengyel-litván dinasztia utolsó sarját. Az újdonsült lengyel királyné azonban 53 éves volt.

A király nélküli királyság választ

1572-ben elhunyt II. Zsigmond Ágost lengyel király. Halála komoly űrt hagyott maga után, ugyanis vele férfiágon kihalt a Jagelló-dinasztia lengyel ága. 1573-ban a lengyel királyválasztó gyűlés Valois Henriket emelte a trónra. Henrik azonban nem sokáig maradt Lengyelországban. 1574-es koronázását követően bő egy évvel éjjel szökött ki a krakkói Wawelből, hogy Franciaországba menjen, ahol a bátyja elhunyta után rá várt a trón. Távozásával a lengyeleknek ismét meg kellett oldania a király személyének problémáját.

1576-ban így új királyválasztásra került sor, miután az országgyűlés megüresedettnek nyilvánította a trónt. Ismét felsorakoztak a királyjelöltek. A trónaspiránsok között olyanok is akadtak, mint IV. (Rettegett) Iván orosz cár vagy a protestáns III. János svéd király. Előbbi kifejezte, hogy trónra lépése esetén is igényt tart Livóniára, így a rendek körében érthető okokból nem vált népszerűvé. A prímet úgy tűnt, hogy a Habsburg-ház jelöltjei, Miksa császár és magyar király, a testvére Ferdinánd főherceg, vagy a fia, Ernő főherceg vitte.

Habsburg Miksa császár (Wikipédia)

Báthory István eleinte nem került képbe, hiszen fejedelemként a lengyel mágnásokal számított egyenrangúnak. Először megnyerte magának a törökök támogatását, akiknek azt a lehetőséget vázolta fel követe útján, hogy Bécs vagy Moszkva túl erős lenne Lengyelországgal kiegészülve. A török követ ezután a lengyel országgyűlést arról tájékoztatta, hogy a Habsburg vagy az orosz jelölt nem lenne országa kedvére való, ami a háborútól tartó lengyelek egy részét elidegenítette az említett jelöltektől. Báthory István közben Lengyelországba küldte Giorgio Blandratát, a korábbi erdélyi fejedelem, János Zsigmond és édesanyja, Jagelló Izabella orvosát gyóntatóját, aki hatékony propagandatevékenységet fejtett ki a lengyelek között, mivel jól ismerte a helyi viszonyokat.

Báthory István egy metszeten (Wikipédia)

Kitartó tevékenysége ellenére a felsőház szavazásakor Báthory István mindössze egyetlen szavazatot kapott, míg a Habsburgok összesen 35-t, ebből Miksa császár 19-et. Az alsóház azonban felháborodva fogadta a hírt. Nemzeti királyt akartak és nem fogadták el az osztrák császárt uralkodónak. Több hetes huzavona kezdődött. Habsburg Miksát kétszer is kikiáltották lengyel királynak. A nemesek nemzeti dinasztiára való igénye végül oly módon teljesült, hogy Jagelló Annát választották meg, ám mivel a lengyel törvények nem engedték meg, hogy hajadon nő uralkodjon, ezért férjéül és uralkodóul Báthory István erdélyi fejedelmet javasolták. De hogy került képbe Jagelló Anna?

Az utolsó Jagelló, aki senkinek nem kellett

Hogy ki is volt Jagelló Anna, ahhoz vissza kell ugornunk néhány évtizedet. I. Zsigmond lengyel király háromszor házasodott meg, ám fiúként egyedül II. Zsigmond Ágost élte túl a gyermekkort. Amikor Anna született, fiúgyermeket várt a királyi pár, helyette azonban egy gyengélkedő lánygyermekük született. Ráadásul a királynak ugyan később született egy újabb fia, de a koraszülött Albert egyetlen napot sem élt. Az utolsó három lányával így Zsigmond nem igen törődött.

Jagelló Anna ebben a légkörben nőtt fel. Szerepe akkor vált fontossá, amikor Zsigmond Ágost második felesége is meghalt és úgy tűnt, hogy a királynak nem is lesz már gyermeke. Noha a lengyel nemesség akár egy törvénytelen gyermeket is elfogadott volna (vagy a végül létrejött harmadik házasságból származó utódot), Zsigmond Ágostnak még a szeretőitől sem lett utóda. Eközben Jagelló Annának édesanyja 16 kérőt is felhajtott, ám különböző okok miatt ezek a házasságok meghiúsultak. Például a már említett III. János svéd király végül Anna húgát vette el.

Jagelló Anna ifjabb Lukas Cranach festményén (Wikipédia)

Amikor Zsigmond Ágost meghalt, Anna szerepe felértékelődött: ő volt az egyetlen, ki nem házasított Jagelló-utód. Igaz, ekkor már 49 éves volt. Bár a francia Valois Henrik ígéretet tett arra, hogy megházasodik vele, végül sikerrel szabotálta ezt az ígéretét rövid lengyelországi tartózkodása alatt. Báthory István ugyan beleegyezett a frigybe, de Jagelló Annát még meg kellett győzni róla, ugyanis nem kívánt megházasodni. A nemesség küldöttei végül zsarolással vették rá: amennyiben elutasítja a frigyet, úgy birtokainak és jövedelmeinek jelentős részétől megfosztják, mivel azokat csak a korona révén tulajdonolja. Jagelló Anna végül beleegyezett a házasságba.

Jagelló Anna a koronázási öltözékében (Wikipédia)

Báthory István, távol a mintaférj szerepétől

A rossznyelvek szerint, amikor Báthory István ünnepélyes kerete között megpillantotta Jagelló Annát, akkor megtántorodott és latin nyelven azt mondta a környezetében lévő lengyel uraknak, hogy ezt nem tehetik vele. Az idősödő királyné ugyanis még a kortársak szerint sem volt különösebben szép. Ha így is történt, az újdonsült lengyel király összeszedte magát, a házassági ceremóniát ugyanis megingás nélkül csinálta végig. Noha Jagelló Annáról azt rebesgették, hogy a menopauzát még nem érte el, azaz akár teherbe is eshetett volna, a rendek megengedték a párnak, hogy külön éljen.

Ezt követően Báthory István nem igen látta a feleségét. Néhány hétig még a lengyel udvarban elkülönülve éltek, de ezt követően a Livóniáért folyó háborúra hivatkozva a király elutazott. Báthory István már vélhetően ekkor is azon gondolkodott, hogy miképpen nyerheti vissza cselekvési szabadságát. Erre két út kínálkozott, egyrészt túl kellett élnie tíz évvel idősebb feleségét, másrészt el kellett érnie a házasság érvénytelenítését. Utóbbihoz azonban szükséges volt, hogy az elhálás ne történjen meg, ehhez pedig nem maradhatott kettesben a királynéval. (Hasonló történt például II. Ulászló és Aragóniai Beatrix frigye során).

Báthory István Pskovnál Jan Matejko festményén (Wikipédia)

Jagelló Anna a jövedelméből pénzzel és fegyverekkel támogatta férje háborúját és kibontakoztathatta a tudását, amihez értett: a pénzhez. Viszont amikor felkerekedett, hogy találkozzon a hites urával, Báthory István mindig pont addigra vonult tovább, amikor a felsége megérkezett. Jagelló Anna szívesen rendeztetett bálokat, hogy a férjét megnyerje magának, az viszont a lengyel udvar képviselőivel szemben nem tartozott a pompakedvelők közé. A viszonyuk csak tovább romlott, amikor kiderült, hogy a király a válást fontolgatja, és már ki is szemelte az új aráját, Habsburg Erzsébetet.

Se utód, se korona

A válás azonban a tervezgetésnél nem jutott tovább. Érthető okokból sem a pápaság, sem a lengyel rendek nem kívánták felbontani a frigyet. Előbbi nem akart precedenst az angol király egyházszakadása után, utóbbiak pedig ragaszkodtak a nemzeti dinasztia eszményéhez, amelyet Jaelló Anna testesített meg. Báthory István ekkor az unokaöccseivel tervezett volna. A kedvencee Báthory András volt, aki egyházi pályára lépett, de felmerült az is, hogy Jagelló Anna egy unokahúgával, a svéd király lányával házasodna össze egy másik unokaöccse.

Báthory István végül nem élte túl a feleségét és nem tudott dinasztiát alapítani sem. 1586-ban bekövetkezett halála után Jagelló Anna ugyan egy ideig támogatta a fent említett házassági tervet, ám megfelelő számú támogató híján végül III. János svéd király fiát, Vasa Zsigmondot támogatta, aki az unokaöccse volt. A Habsburgok újfent nekiveselkedtek a lengyel korona megszerzésének, ám megint nem sikerült keresztülvinni a megválasztásukat. Miksa főherceg, a jelölt, nem bízta a véletlenre, még örökösödési háborút is indított a jussáért. Azonban hiába ostromolta Krakkót, a byczynai csatában vereséget szenvedett.

Jagelló Anna idős korában (Wikipédia)

Jagelló Anna Varsóban telepedett le, míg az új király, III. Vasa Zsigmond Krakkóban tartotta udvarát. Azonban sikerült bekapcsolódnia a család nevelésébe, rá bízták a királyi pár lányának a nevelését, sőt ő lett a későbbi lengyel király, Vasa Ulászló keresztanyja is. 1596-ban, 72 évesen hunyt el

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/22/az-erdelyi-fejedelem-aki-lmbtq-ember-volt/” ][/hm_embed]